Normális hogy azért nem beszél már egy éve velem a lányom mert szóltam neki hogy kinevetteti magát?
10 éve van barátja.
A kapcsolat egy tini szintű, nevetséges vergődésnek indult egyetemista korukban, ráadásul a fiú még 2 évvel fiatalabb is. Egyik Debrecenben volt, másik Pesten, hetente járkáltak egymáshoz. Tini szintű dolgokon veszekedtek, semmi komolyság nem volt, de ő is már akkor ordítva, sírva közölte velem hogy igenis komoly kapcsolat. Ez így ment 4 évig alapból. 6 év kapcsolat után költöztek össze, szóval még akkor szerencsétlenkedtek 2 évet, amikor már egy városban éltek és lehetőségük lett volna albiba menni, dolgoztak.
Az összeköltözés után évekig nem kapott gyűrűt. Akkor már tudtam, hogy igazam volt végig és figyelmeztettem hogy ennek a fiúnak ő nem az élete szerelme, nem tiszteli és hiába állítja hogy házasságpárti, nem fogja elvenni mert akkor már megkérte volna. Azóta betöltötte a 30-at, én is és az apja is mondjuk neki hogy most már főleg nem fog működni mert neki már a gyerekvállalás is kockázatosabb évről évre innentől, a fiú meg simán összepasszol korban 20-25 közötti lányokkal szóval semmi oka vele tervezni, ez 20 évesen még működött de most már nem rendes, érett kapcsolat. Persze visítva bőgött és szemétnek nevezett.
Végül 8 év kapcsolat után megkérte a kezét. De esküvő még mindig nincs, pedig 2 éve eljegyezte már. Azt állítja, hogy majd jövőre, mert a sok egyéb kiadás miatt nincs több milliójuk esküvőre. Hiába mondom hogy ez csak kifogás, a fiú már simán elvehette volna szűk körben vagy akár 2 tanuval. De nem, ő nem olyan NŐ hogy kimaradjon neki a hercegnő pillanat és ne ünnepeljék meg tisztességesen és ez több millióba kerül. Én nem így neveltem, a pasi tömi ezzel a fejét, a lányom meg nem fogja fel hogy soha az életben nem lesz feleség.
Végül már nem áll szóba velem és azzal zárta le a dolgot, hogy az esküvőjére sem fog meghívni.
Tehát amikor kialakult a párkapcsolat, az volt a bajod, hogy ez úgyis "tini szintű, nevetséges vergődés".
Amikor összeköltöztek, akkor az volt a bajod, hogy nem jegyezték el egymást.
Megtörtént az eljegyzés, most az a bajod, hogy úgysem lesz házasság.
Ha összeházasodnak, mi lesz a bajod? Hogy nincs azonnal gyerek? vagy hogy úgyis elválnak?
Mintha direkt nem akarnád, hogy a saját lányod boldog legyen, mintha direkt rosszat akarnál neki csak azért, hogy neked lehessen igazad.
Közben meg fröcsögsz, megmondóembereskedsz, utálkozol.
Tipikus mérgező szülő vagy, abból is a rosszabbik fajta.
Vagy trollkodsz. Remélem, inkább ez.
Kérdező, komolyan, mi az az égbekiáltó probléma a sráccal? Nem bűnöző, nem ingyenélő, nem bántalmazó. Ilyen piti ügyeket fújsz fel, hogy nem volt kedve rögtön elvinni a csöpögő ruhákat a mosodába?
Ha neked nem szimpatikus, az a te dolgod. Nem neked kell vele élni.
Ami a kapcsolatukat illeti, hagyni kell, hogy az a maga tempójában haladjon. Ők élnek együtt, ők tudják, mikor minek van ideje, vagy egyáltalán ideje van-e. Ha netán nem fognak összeházasodni, akkor mi lesz? Összedől a világ? Rengetegen élnek együtt házasság nélkül, gyerekekkel vagy gyerekek nélkül, jól működő kapcsolatban.
Láthatod, hogy ezzel az alakításoddal csak azt érted el, hogy a lányod már szóba sem áll veled. De még ebből sem tanultál, továbbra is csak rájuk mutogatsz és magadat próbálod fényezni, hogy te megmondtad, te tudtad előre stb. Amúgy meg mi az ördögöt tudtál előre? Anno csak tinis szerencsétlenkedésnek könyvelted el a kapcsolatukat, ők viszont ma jegyesek, kitartanak egymás mellett tíz éve.
A lányod helyében nekem sem lenne kedvem beszélni veled. A fenének hiányozna egy ilyen ember.
Jól teszi, én lassan 8! éve minimalizálom a kapcsolatot a családdal, ehhez hasonló dolgok miatt.
Ők is főképp a párkapcsolatomba pfáztak bele, kéretlenül - vagyis csak leszólták a barátomat, jaj, sírva megyek haza kéthéten belül, ó, csak kihasznál, csak szxre tart, hlye naiv vagyok, amiért azt hiszem, szeret, etc. etc.
Persze költözés után másfél évvel (és több, mint 10 hónap részemről ignorálás után) már jött a puncsolás, jaj, hogy vagy, miket csináltok, milyen a közös élet, stb.
"Köszi, jól vagyunk, amúgy milyen az idő odahaza?".
A kommunikáció részemről maximálisan kimerül az időjárásban, meg tök ezredrangú cseverészésben. Gyakorlatilag semmit nem tudnak rólam-rólunk és jól van ez így, nem is kell tudniuk, mert csak felhasználnák ellenem.
Nos, készülj fel, hogy a te lányoddal való kapcsolatod is ennyiben kimerül majd.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!