A szüleitek megcsalták egymást mikor gyerekek voltatok ? Ti hogyan tudtátok feldolgozni ezt ?

Nekem nem volt benne szerencsére tapasztalatom, egészséges párkapcsolatuk van már harminc+ éve. Már sok ideje együtt voltak, amikor engem vállaltak, a mai napig nagy a szerelem.

De osztálytársam emlékszem, hogy mesélte, milyen volt neki. Becsúszott gyerek volt, 4 hónap után. Az apja csalta az anyját.

Az anyjával csodás a kapcsolata, viszont utálja az apját..

Igen, volt ilyenre pelda. En ezt csak kesobb tudtam meg, mar felnottkent, valahogy kibukott a dolog.

De oszinten? Nem tudom, lehet velem van a baj, de nem hatott meg. Az o dolguk. Ok akkor ugy dontottek, hogy egyutt maradnak, nem itelkezem felettuk, mert oke, hogy a szuleim, de az o kapcsolatukrol van szo, nem az enyemrol.

Szoval nem igazan volt mit feldolgozni. 🤷‍♀️

Csalják egymást a mai napig folyamatosan, de főleg anyám. Ezt kb. 14 évesen tudtam meg, nehéz volt feldolgozni, hogy több pasival írogat egyszerre kamu facebookról, engem persze teljesen hülyének néz, de szinte minden este látom. De ami teljesen kiborított, hogy egyszer egy 19 éves sráccal is kavart. A gyomrom felfordul, ugyanis most 17 vagyok, a barátom meg 20, undorodom ha belegondolok, hogy akár a bátyám is lehetne...

Egyik szülőm se tud konkrétan egymás ügyeiről, csak gyanúsítgatják egymást mikor épp ilyen ordítozós veszekedés van. Én meg kussolok míg el nem megyek innen a pcsába.

Igen, apám rendszeresen, de anyu is volt, hogy félrelépett.

Nagyon rossz érzés volt gyerekként.

Volt mikor 14 évesen én kaptam rajta az egyik szeretőjével apámat mikor váratlanul hazaállítottam.

Akkor még sajnos szégyenlős voltam és csak rájuk csuktam a szoba ajtót, de szörnyű volt feldolgozni a látványt.

Ha csak 2-3 évvel idősebb lettem volna, amikor már belevalóbb voltam és nem olyan kis szerencsétlen , akkor tuti, hogy a ribi ruháját kidobáltam volna az ablakon és meztelen kirángattam volna a lakásból.

De sajnos ebben az esetben még én szégyeltem magam és senkinek sem mertem elmondani.

Csak néhány év múlva szóltam róla anyunak, mert ez a nő volt olyan pofátlan, hogy átjárt anyuhoz beszélgetni.

És addigra lettem olyan idős, hogy már nem hozott zavarba a téma.

Elég sok traumát hordozok gyerekkoromból sajnos. Imádom a szüleimet, de büszke nem vagyok rájuk és mindig az volt a célom, én ne olyan szülő legyek amilyenek ők voltak.

Igen, apukám anyukámat, de szerencsére anyum el is vált, ki is dobta egyből.

Nyilván innentől nem érdekelt apum mert úgy sem ő nevelt fel, anyunak meg mindig én voltam az első, így számomra egyértelmű hogy aki bántotta és megalázta arra nekem sincsen szükségem.

Amúgy azóta sem tartom vele a kapcsolatot és nem is hiányzik. Fel is út, le is út….