Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Akiknek jó a kapcsolatuk a...

Akiknek jó a kapcsolatuk a felnőtt gyerekükkel, azoknál is krízis volt a tinédzserkor?

Figyelt kérdés
A tinédzser lányom állandóan felcsattan, heves, mindenen kiakad, becsapja az ajtaját, duzzogva elvonul, érzelemszabályozása a nullához közelít, kéréseket csak nagy nehezen teljesít, rettenetes a modora velünk, nem lehet vele beszélgetni, mindent támadásnak vesz, egyszóval nem kellemes társaság, hogy finoman fogalmazzak. (Amúgy kitűnő tanuló, a tanárok szeretik, szóval legalább a suliban nem ilyen szörnyella, mint itthon.) Mindenhol azt olvasom, hogy a tinik ilyenek, ez van, elmúlik. De tényleg? Vagy úgy múlik el, hogy kirepül, és alig beszélünk majd? Akinek igazán jó és közeli a kapcsolata a felnőtt gyerekével, azoknál is krízis volt a kamaszkor? Azokra is rácsapta az ajtót a 14 éves? Én szeretnék felnőtt korában érzelmileg közel lenni hozzá. Hogyan alapozhatom ezt meg? Van még remény ilyen vacak tinikor után? Elvesztettem őt vagy ez csak a sztenderd kamaszválság?
2023. ápr. 3. 01:43
1 2 3 4
 11/32 anonim ***** válasza:
100%
Egyikünk sem lázadt klasszikus értelemben, viszont nagyon hamar kirepültünk a fészekből, azt gondolom így utólag, hogy ez volt a mi lázadásunk. Utána felnőttfejjel, megérve pedig visszataláltunk némelyest.
2023. ápr. 3. 08:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/32 anonymousreview60 ***** válasza:
85%

1. A kérdés alatt leírt helyzet nem krízis, hanem a felnövés természetes velejárója. Egy átalakulás, még nem megy az önállóság, már nem megy az engedelmesség. Kellemetlen, ennyi.

2. Amelyik tinédzser nem lázad (mint én), de legalábbis minimum nem pokróc (miért ne lenne az, ámokfutásban vannak a hormonjai), attól tartani kell. Magamból indulok ki: Jól tanultam, jól viselkedtem, nem beszéltem vissza. Oszt cseszhetem. Költhettem 6 M-t később pszichológusra, és állok itt most 43 évesen egy teljes karrierváltás előtt, párkapcsolat nélkül.

43F

2023. ápr. 3. 08:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/32 anonim ***** válasza:
80%
12 - sajnállak, de nem törvényszerű az eseted. Ha a szülő partnerként képes kezelni a gyerekét és min. annyi tiszteletet megad neki, mint akár egy idegennek, nem rajta vezeti le a feszkót, akkor nem jut ide a szerencsétlen gyerek. Sajnos a szülők nagy többségének halovány fogalma sincs a nevelés mibenlétéről. Honnan is lenne? Saját jó példa nincs, nem oktatják a metodikáját. Max. arra tud támaszkodni, hogy mi az, ami annakidején neki sz@rul esett a szüleitől és azt megpróbálja elkerülni.
2023. ápr. 3. 08:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/32 anonim ***** válasza:
100%

A gyereknek a szülő sok évig az abszolút tudás, biztonság, megkérdőjelezhetetlen tekintély, bölcsesség megtestesülése. "Az én anyukám a legjobb a világon", vagy "az én apukám mindent tud".

Aztán ahogy nő fel a gyerek, meg kell találnia a saját identitását, önmaga felett az uralmat, saját döntéseket hozni. Ez elkerülhetetlenül egy szülői értékvesztéssel jár. Igen, teljesen normális, hogy a lány 14 évesen kezelhetetlen, dühös, erőszakkal el kell szakítania olyan kötelékeket, amik a gyerekkorához kötik, hogy aztán fiatal felnőttkorában új módokon tudjatok kapcsolódni. Neki is nehéz, meg neked is, de csak pár év :))

2023. ápr. 3. 09:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/32 anonim ***** válasza:
90%

#12,

Az én példám meg pont az ellentéte a tiédnek.

Én sem voltam lázadó kamasz, sem pokróc. Mindig jól viselkedtem (még ma is), jól tanultam, nem beszéltem vissza, mégsem mondhatom azt, hogy cseszhetem. Sohasem kellett tartani tőlem, ma sem kell. Nem költöttem soha pszichológusra, nem állok teljes karrierváltás előtt és van egy 19 éve tartó nagyon jól működő, szép és harmonikus párkapcsolatom. Mindig is nagyon jó volt a kapcsolatom a szüleimmel is, mai napig is az, sosem veszekedtünk. Igaz, az én családom átlagon felül békés, csendes, konfliktuskerülő, kompromisszumkereső. Akkor tényleg mindenkire egyöntetűen igaz-e, hogy amelyik tinédzser nem lázad, attól tartani kell? :) Nem minden kamasz bolondul meg. Rengeteg opció létezik, mindenre van példa, ahogy az előttem lévő válaszokból is kiderül. Van aki nyugis, van aki zajos, más meg nyugis volt de később jött ki rajta a feszkó, van akin meg soha nem jön ki. Kinek milyen a természete.

Én is 43F

2023. ápr. 3. 09:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/32 anonim ***** válasza:
100%
Csak akkor tud normalizálódni ha mindenki pozitív jellemfejlődésen megy keresztül. Na nálam ez édesanyám felé még felnőttkoromban se történt meg, vannak lehetetlen kapcsolatok.
2023. ápr. 3. 09:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/32 anonim ***** válasza:
93%
Nem vagyok venne biztos, hogy ilyenkor tényleg a gyerekkel van a baj. Mert a változás, ami ezeket okozza, a gyerekben megy végbe, de a sok balhé azért is van, mert a szülő nincs erre felkészülve. Nem akarja elfogadi, hogy a gyerek, már nem csak gyerek, hanem félig-meddig felnőtt, és egyre inkább saját akarata van, nem tudja úgy elfogadni a szülőét. Inkább ilyenkor a szülőnek kéne egyre jobban figyelembe venni a gyerek akaratát. Illetve ha később közel akarsz lenni hozzá, akkor most kéne kicsit eltávolodni.
2023. ápr. 3. 09:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/32 anonim ***** válasza:
100%
Nagyon jó volt a kapcsolatunk, a mai napig bármit elmondhatok anyukámnak, de a tinikorom az egy katasztrófa volt még így is. Rettenetesen viselkedtem.
2023. ápr. 3. 09:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/32 A kérdező kommentje:

Megnyugtat, hogy vannak olyan sztorik, amik jó felnőttkori kapcsolattal végződtek.

Az én tinikorom borzalmas volt a szüleimnek, és én érzelmileg nem is állok olyan közel hozzájuk, még ha jóban is vagyunk valamennyire. Apámmal szemben a mai napig munkálkodik bennem valamiféle harag, pedig már 35 vagyok.

A férjem viszont egyáltalán nem lázadt tiniként, ami nekem nagyon fura, és különösen bensőséges a viszonya a szüleivel felnőttként is.

Ez alapján azt kellene gondolnom, hogy lázadó tini = érzelmi távolság felnőttkorban, nemlázadó tini pedig = felnőttkori érzelmi közelség. Megnyugtat, hogy ez nem törvényszerű.

Amúgy tök nagy teret adok a lányomnak, szinte azt csinál, amit csak akar, mégis felcsattan már azon is, ha megkérdem, hogy mit kér vacsira.

2023. ápr. 3. 10:28
 20/32 anonim ***** válasza:
100%
Én is folyamatosan veszekedtem anyukámmal kamaszkent, két dudás egy csárdában, most már külön élünk, felnőttem és nagyon jó a kapcsolatunk.
2023. ápr. 3. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!