Mi erről a véleményetek "nem a (felnőtt) gyerek dolga, megmenteni a szülőket, hanem fordítva"?

Egyiknek sem "dolga" megmenteni a másikat de ....

Ha olyan a kapcsolata a gyereknek a szülőkkel és olyan a kapcsolata a szülőknek a gyerekkel és van is rá lehetősége akkor kötelessége segíteni a másikon. Ezért hívják ezt családnak.

Érdekes kérdés ha gyerek már felnőtt akkor több segitséget vár el a szülő.

De mi a helyzet akkor ha a szülők elváltak az én esetemben a feleségem ment el.

Haraggal váltunk el és gyerekek is haragszanak rá amiért igy hagyott el bennünket.

Amikor elment azt mondta,hogy ő felnevelte őket és nem érdekli az sem ha nem beszélnek vele.

Igy is történt mert amióta elment nem látta a gyerekeit és csak néha irnak egymásnak.

Az új párjára is haragszanak ott nincs gyerek 60 éves koráig agglegény volt.

Ha ugy hozza a sors,hogy öregkorára egyedül marad akkor elvárható lessz,hogy támosság a gyerekek?

Ő ugy ment el,hogy lemondot mindenről igy a ház a gyerekeké lett igaz csak a két fiam fogadta el a lányom kijelentette az anyától soha életben nem kell semmi.

Ebben a helyzetben "szerencsésnek" mondhatom magamat a kissebik fiam és a leendő menyem itt maradtak velem és segitenek ezért hálás is vagyok nekik.

A másik két gyerekem messzeb van tőlem de velük is jó a kapcsolatom ők is támogatak a nehéz időkben.

Hogy mithoz a jővő azt nem tudom talán megbékélnek egymással ezt egymás közt kell rendezniük én nem szólok bele.

Nehéz időszak elé nézünk itt lessz a két fiam esküvője és majd jönnek majd az unokák is és lehet,hogy ezekből az eseményekbők kimarad.