Amikor arról írnak itt többen, hogy nem kötelező tartani a szülővel a kapcsolatot, akkor a gyakorlati részére van valami megoldási javaslat?
Pl. egyik kérdezőnek ezt írta valaki válaszként: "Nem igaz, hogy felnőtt emberként nem érted meg, hogy nem KELL jóban lenni a sz*r szülőddel, az csak egy lehetőség, nem kötelező."
Igaza is van, de ilyenkor mit kezdenétek azzal, amit szintén tárgyalt már a gyk közönsége, hogy a szülő felé kötelezettsége van a gyerekének, és ezt már jogszabály is alátámasztja.
Hogyan? Elköltöztem, az ímélekre random reagálok, telefont nem veszem fel, és évente 1x megyek haza. Nem hozzájuk, de óhatatlan, hogy ne találkozzunk (kicsi falu). Mindegy, akkor meghallgatom, hogy milyen hálátlan vagyok - nem értem, miért, de oké... -, aztán ennyi.
Tettek érte bőven.
de illik. Mivel az embernek vannak érzelmei is és nem kizárólagosan racionális lény - igenm vannak érzelmeim. Szeretem és tisztelem magam annyira, hogy nem foglalkozok olyanokkal, akik felől éhen is dögölhettem volna, akiktől napi szinten azt kaptam gyerekkoromtól kezdve, hogy mekkora szr vagyok.
Egy értelmes, egészséges, normális ötéves mégis mitől szr? Mi olyat tud csinálni, ami miatt minden nap! le kell bszni háromszor?
Stb. regényt tudnék írni a szülők viselkedéséből, és nem, nem szeretem őket. Mit kedveljek ilyen emberekben?
Az illik - meg ki nem szrja le? Illett volna felnevelniük és szeretniük, mert ŐK vállaltak, nem én hisztiztem, hogy megszülethessek, mégsem tették. :D
"illik. Mivel az embernek vannak érzelmei"
Az érzelmek meg az illem pont két kvára külön dolog. Lehet, hogy illene szeretnem a Micit, Manyikát meg nem illik, de ha egyszer őt szeretem, a másikat meg nem, akkor pont bekaphatja az illem.
"Az otthon megadta mint hozzátartozót Anyám nevét, címét, telefonszámát"
De itt az otthon tudta a gyerek elérhetőségét, ha most a kérdező megszakítja a kapcsolatot az anyjával, akkor senki nem fogja tudni.
Illetve, mint írod, max. fenyegetőzni lehet, de úgysem tudják rásózni senkire jogilag a szülőjét gondozni. Ilyenkor a sz7lő bekerül állami ellátóba, és az perelheti anyagi hozzájárulásért a gyereket maximum, de arra továbbra sem kötelezheti, hogy fogadja be.
"Azert a gyakorlatban nem ilyen egyszerű...Kórházban dolgozom. Kb az az első kérdés ki a legközelebbi hozzátartozó, mi a címe, telefonszáma...A másik szintén személyes tapasztalat; Kissé demens idős társasházban: Azonnal a gyerekeit zaklatják, hogy csináljon vele valamit..."
Ez az, én is ilyenre gondoltam.
Kérdező, fogd mar fel, hogy elhajtod a búsba azokat, akik rád akarnak sózni valamit. Legyen az porszívót reklámozó online shop-os csávó, jehova tanúi, vagy eltévedt korházi személyzet.
Az engedelyed nélkül be se mehetnek a lakásodba, nemhogy még követelőzzenek.
Zsarolnak? Fenyegetnek? Rendőrséggel is? Ok, akkor kihívod te rájuk a rendőrséget, egyszerűbb lesz elhajtani őket. Bár ha ők hívják ki, legalább megspórolsz egy telefont, mert a jog úgyis a te oldaladon áll.
Felnőtt ember vagy, legyél már tisztában a jogaiddal, s ne csicskulj be minden jött-mentnek.
Ez az, 39-es, nem tudom, mit lehet ezen ennyit agonizálni. Jelenleg fizikai ápolásra semmilyen törvény nem kötelez, senki nem rakhat oda az ajtód elé egy embert, senki nem szállíthat be a lakásodba valakit, aki nincs oda bejelentve.
Még a rendőrség sem. Gondatlan veszélyeztetés pedig nem merül fel ezesetben, mert nem kiskorú és nem a gyerek gyámsága/gondozása alatt álló személyről beszélünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!