Nem bírom feldolgozni, félek a jövőtől, ti mit tennétek a helyemben? Nem szeretném így leélni az életem.
Szóval röviden a probléma, anyám mozgássérült, egy 5 évvel ezelőtti balesetből kifolyólag, leesett a tetőről. Apám már gyerekkoromban meghalt, a nagypapám él már csak, jelenleg Ő gondozza többnyire anyát. Pelenkázni kell, és csak a felső testét érzi.
Igazából amiatt vagyok folyamatosan lehangolt, hogy így kell leélnem az életem, hogy anyámat kell majd gondozni, mert Ő ezt úgymond "elvárja", mert amikor gyerek voltam, akkor jó anya volt ( ez tényleg igaz, nagyon sokat foglalkozott velem, és mindent megadott).
Persze ez azt jelenti, hogy vele kell laknom, és "ápolni". Igazából én nem mertem neki semmit mondani, de külföldön képzeltem el a jövőm, de így én lennék a legnagyobb szívtelen dög, aki itt hagyja, meg persze a rokonok is csak köpködnének rám.
Igazából én ezt az egészet nem szeretném, itt vagyok 22 évesen, még sose volt barátom sem, de nem is merek ismerkedni így...
Szerintetek mi lenne a megoldás? Attól tartok, ha a nagyapám meghal, akkor minden az én nyakamba szakad majd, hiába tanulok, főállásom az otthoni szolgálat lesz, mert 4-5 óránál több időre nem tudom itt hagyni (katéter leengedése miatt), így kb felesleges a diplomám is (végzős villamosmérnök Bsc)...
Ilyen esetekben szerintetek mi a megoldás, ésszerű "eljárás"? Ti mit tennétek a helyemben, a jövőben?
Igazából az a gond, hogy a lelkiismeretem nem bírná azt sem, ha itt hagynám, és sajnos többször gondolkoztam már öngyilkosságon is mint végső opció, mert normális családot szerettem volna, és nagyon nem vagyok az az ápolónő tipus, hogy ebben éljek.
" Így is volt már, hogy többször a fejemhez vágta, hogy én nem gyógytorásztatom Őt, és semmit se teszek azért hogy jobb állapotba legyen, meg hogy engem csak a saját "érdekem érdekel", önző vagyok, mint apám volt." - miért kéne gyógytornáztatni? Javulna tőle az állapota? Jár rendszeresen? Ő mit tesz annak érdekében, hogy jobb legyen az állapota?
Nyilván egyébként azért viselkedik így, mert neki sem jó ez a helyzet. De ez nem azt jelenti, hogy neked vagy akár a papádnak fel kell adni az életét azért, hogy őt ápolja.
A katéter leengedést én sem értem. Le tudja engedni magának is nem?
Készülj fel lelkileg.
Ez egyre ROSSZABB lesz, ahogy az anyád öregszik. Egyedül érzi magát, fél, de a tulajdonának is tekint téged egyben, akit azért nevelt, hogy őt pelenkázza.
Tudom, ez most rosszul fog esni. Tudom, nem is fogsz itt egy kommentelőnek hinni. Valószínűleg anyádnál fogsz kikötni 50 éves korodig.
De én, mint ANYA, SOHA nem kérném a gyerekem, hogy engem ápoljon, katéterezzen, pelenkázzon. Inkább ÉN lennék öngyilkos, semmit a gyerekemet ilyenbe kergessem. Ezt jól jegyezd meg. Egy JÓ anya nem kér ilyet a gyerekétől!
Anyád nagyon jól tette a dolgát. Nagyon jól bánt veled, annak érdekében, hogy ha ilyen baja lesz, vagy öreg lesz, tudjon téged SAKKBAN tartani ezzel. Más anyák ezt csupa szeretetből teszik. Mert anyád téged vállalt, hogy szeressen. Te önálló ember vagy, nem az ápolója. Önbizalomhiányos vagy és anyuka függő. Mert anyád azzá tett. Mocskosul zsarol téged.
Most figyelj. Én annak örülnék a legjobban, ha a gyerekem ilyen okos lenne, mint te, hogy egy ilyen jó szakon tanuljon. Örülnék neki, ha akár külföldre is eltudna menni. Örülnék neki, ha sokat keresne. Így nem csak neki lenne jó élete, de talán tudna nekem segíteni fizetni egy ápolót ilyen elesett helyzetemben, hogy neki semmi gondja ne legyen rám. Vagy egy otthont. A nyugíjamat is oda adnám érte persze.
De azt, hogy ő gondozzon, míg bele nem rokkan, azt SOHA...ez örök teher.
Jól gondolkozz el ezen az öngyilkosságon és hogy kinek is kellene rosszul éreznie magát!
Ajánlanék pszichológust is.
Az a gond, hogy mivel nem volt testvérem, ezért Ő játszott velem, meg ilyesmi, karácsonyra is mindent megvett, amit csak kértem, teljesen elkényeztetett. Emiatt nagyon erős az "érzelmi kötődés", illetve a lelkiismeret...
Igen, 12-es a kamaszkorom is szar volt, alig jártam bulizni, így kevés barátnőm maradt. Egy lakás van, amiben élünk, plusz néhány Milla megtakarítás.
Amikor megkérdeztem tőle, hogy miből fogunk élni (mert a megtakarítás sem tart örökké, főleg manapság...) Akkor azt mondta, hogy majd elmegyek 4 órába dolgozni :)
14: én is így látom. És 100%-ban igazad van sajnos.
Azt nem tudom, hogy valóban azért volt rendes és szerető anya, hogy később ezzel zsaroljon, mert nem hiszem, hogy belekalulálta a balesetet.
És szeretnék a kommentelőknek hinni, mert nem akarok vénlányként meghalni, hogy alig éltem.
Ő is örül, hogy tanulok, még egy mesterképzést is rám akar kényszeríteni, de nekem már nem igazán van hozzá energiám. Ilyen körülmények között sokkal nehezebb tanulni, bármennyire is nem hiszi/hiszik el az emberek
Beszarás!
Menjen el ő 4 órában dolgozni!... hiszen rengeteg kerekesszékes hasznos tagja a társadalomnak, anélkül, hogy megnyomorítaná a gyerekét! Vannak akik még sportolnak is, olimpiákon indulnak.
Nem is értem!
Fekszik egész nap az ágyban és rajtad morfondírozik?
Üljön a számítógéphez és vállaljon adatrögzítést, vagy a képzettségének megfelelő HO-t. Ha teljesen képzetlen, akkor fonjon kosarat, vagy mit tudom én, de hasznosítsa magát valamilyen formában, akkor nem az önsajnálatáról fog szólni az élete!
Apám is motorbaleset miatt lett kerekesszékes, de a két karja segítségével simán beült a székébe, a székéből autóba ki és be és alapjaiban ellátta magát. Heti 2x ment hozzá kirendelt gondozó, az segítette a fürdését, bevásárolt neki és egyéb apróságokat megcsinált.
El sem fogadott volna tőlem ilyet, mint amit a te anyád kikövetelne.
Ne haragudj már, 9-es, nem primitív dolog azt mondani, hogy mindenkinek a saját életét kell élnie. A kérdezi megírta, hogy szeretne dolgozni, önállósodni, családot alapítani, nem lehet tőle elvárni, hogy erről lemondjon. Hogy ne lehessen saját családja, mert az anyját ápolja.
Lehet, hogy neked megfelel ez az életmód és haa szüleid meghalnak, majd kibírod egyedül, magányosan azt a maradék 30 évedet, de ettől te nem leszek erkölcsileg magasabban, mint aki nem vállalja be ezt az áldozatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!