Mit gondolnál ha a lányod egyszer eldönti külföldre megy, de Tokióba?
45 éves anyuka vagyok. A lányom 23N jelenleg velünk él és lett egy külföldi párja. Ez a férfi kint él és dolgozik japánban, kb.1 éve vannak együtt és kettesben olyan 5 hónapot töltöttek együtt, aztán a férfi ment vissza, azóta videochaten tartják a kapcsolatot. Be is mutatta nekünk élőben.
A gond a férjem, sajnos mindig leszólta és utálkozott akárkit hozott fel a lányom. Mivel ő külföldi, most épp emiatt utálja.
Nekem azt mondta a lányom hogy eltudták dönteni ennyi idő alatt hogy összeszeretnének költözni, ami azt jelenti hogy a lányom menne tokióba. Igazából annyiból aggaszt, hogy 1.nagyon messze van. 2.egyszerűen féltem őt. :( Mégis máshogy tekint erre az ember ha Európán belül van és szinte bármikor haza tud jönni. Egyébként ez lányom nagy álma volt kiskorától kezdve hogy egyszer majd kint él, ott házasodik meg, ott dolgozik majd. Csak azt nem gondoltam volna hogy tényleg lesz ilyen, ártatlan álmodozásnak gondoltam. De már régebb óta célozgatott hogy külföldre szeretne menni egyedül.
Folyékonyan beszél japánul, angolul, nyelvvizsgája is van, csomó japán ismerőse, barátja van. Mikor együtt mentünk nyaralni külföldre mindig bemutatott az ismerőseinek. Pl.idén görögországban voltunk és ott is voltak neki ismerősei. Szeret külföldiekkel barátkozni, én ebből a szempontból is féltem, mert sosem lehet tudni a mai világban kivel akad össze az ember.
A fizetése nagy részét mindig mondom rakja el magának, mert inkább megveszek mindent én amit tudok. Inkább gyűjtse mint költse el hülyeségekre. Szóval gyanítom van neki spórolt pénze. Attól tartok ha egyedül marad akkor mi lesz vele kint, hogy lesz munkája? Végzettsége van, meg a mostani párja anyagilag jól áll, de ha egyedül kell megállnia a helyét mert pl.szétmennek? Most nézegetett japán munkakereső oldalakat ami külföldieknek van fenntartva meg a munkavállalói vízumot. Engem ne kérdezzetek mi hogy van, a lányom jobban ért ezekhez.
Én azt javasoltam neki, hogy egyenlőre óvatosan, mert utána néztem, és ha jól értelmeztem, akkor 90 napot tud kint lenni vízum nélkül, azt mondtam neki ha bármi van legalább ez idő alatt haza tud jönni, meg munkát is tud találni ott kint.
A férjemről annyit, hogy semmiben nem támogatta sosem a lányt, akármilyen tervei voltak az életben. Igazából a féltésem miatt én sem, de sosem szóltam bele a párkapcsolataiba, csak azert szeretnénk a férjemmel ha inkább itthon maradna, nálunk. Jövő tavasszal menne ki, tudom addig bármi történhet, ez nyugtat is valamennyire.
99%, hogy ezt az egeszet nem anyuka irta. Tipikusan olyan hibakat vet (osszeszeretne, eltudtak) amiket egy 45+-os ember garantaltan nem ir le.
Kiscsillag! Az othonapos 'kapcsolatra' azt mondani hogy a 'parod', es akivel amugy csak videochaten kommunikalsz es SEMMIT nem tudsz rola, na arra ne epits hazassagi terveket. Japanul, foleg folyekonyan akkor tudnal, ha ott eltel volna par evig, vagy mondjuk japan szakot vegeztel volna, amugy konyhanyelv a maximum amivel munkat 100% hogy nem kapsz - persze mindezt tudnad, ha nem csak a rozsaszin kodon at vagyakoznal a tavoli, idealizalt Japanba.
Mi a kerdesed? Ha igy dontott akkor ez van.
Tokiotol nem kell feltened, semmi baja nem lesz ott.
Ha megsem ugy alakul majd hazajon. Vagy tovabball Amerikaba pl.
A ferjeddel meg beszelgess el.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!