Ciki, hogy a párját sosem hívjuk hozzánk, nem?
Férjem lánya 25 éves, 10 éve együtt van a párjával, aki már a vőlegénye is. Nincs gond a fiúval, viszont a férjem nem tudja elviselni... Azt mondja, hogy ő nem ilyen férfit szánt a lánya mellé és találhatott volna 'ennél' ezerszer jobbat, ez csak egy tiniszerelem és majd koppan a lánya, mikor válnak és egyedül kell eltartania két gyereket.
Az a baj, hogy esélyt sem adott a fiúnak soha, régebben elhívtam őket egyszer-egyszer ebédre, ismerjük meg kicsit jobban mi is. Ilyenkor a férjem rá sem nézett, hozzá sem szólt, ha a fiú beszélt, simán közbevágott más témával, kérdéssel. Kellemetlen volt az egész, nem is erőltettem utána... Úgy voltam vele, hogy az ő lánya, hívja őket, amikor szeretné. Na hát azóta sem voltak nálunk együtt, pedig már 4 éve együtt élnek, most nyáron volt az eljegyzésük is. Szerintem nyilvánvaló, hogy ők már egy család, a férjem meg az eljegyzés hírére is annyit mondott, hogy legalább csak '24 nyarán lesz majd az esküvő, addig szakíthatnak is.
Jön a karácsony, kérdeztem, hogy a lányáékat szeretné-e meghívni majd. Mondta, hogy hát majd a lányát hívja, igen. Kérdeztem, hogy és a vőlegényét? Visszakérdez, hogy hát őt minek hívja, majd az megy az anyjáékhoz. Nekem ez így nagyon kellemetlen, én sem érezném jól magam, ha karácsonykor anyósomék a férjemet meghívnák ebédre, vacsorára, rólam meg szó sem esne.
Ciki ez így nagyon, nem? Mit tegyek, hogy a férjem kicsit észhez térjen és elfogadja, nem neki kell szeretnie a fiút?
Én átszervezném a karácsonyt. "Képzeld, a lányod volt olyan kedves, hogy áthívott magához ünnepelni. Ha akarsz jösz, ha nem akarsz nem. De ha jössz tudj viselkedni."
Miért ők jöjjenek? Náluk nem lehet ünnepelni?
A férjed egy utolsó pöcs amúgy.
A ciki ide nem megfelelő szó. Hatalmas bunkóság.
Én is mondanám, hogy oké, akkor én meg hazamegyek anyámhoz/tesómhoz/bárkihez.
A lánya régebben próbált vele beszélni, de semmi értelme nem volt.
Pl. a lány anyukájáék engedték az együttalvást 15-16 éves koruktól, mikor ezt az apja megtudta egy évvel később, ment a balhé, hogy ő erről meg sem lett kérdezve. Vagy vitték a fiút magukkal nyaralni is, mikor mi szerveztük a nyaralást, kérdezte a lánya, hogy jöhet-e a barátja is velünk, mire a férjem közölte, hogy ő nem fizet azért, hogy "egy vidéki suttyónak a gyereke világot lásson".
Ez a problémája vele, hogy egyszerű családból való, sem a szülei, sem ő nem orvos/jogász/mérnök. Ismerem látásból a szüleit, teljesen normálisnak tűnnek attól függetlenül, mert éppen nem milliomosok/milliárdosok. A férjemnek viszont ez szívfájdalma, mikor a lánya egyetemre ment, akkor is azt hallgattam, hogy na most akkor biztos szakítani fognak és majd ott megismerkedhet végre egy értelmes fiúval, aki normális háttérrel rendelkezik... Nyilván ez nem így lett, nem szakítottak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!