Valaki?Teljesen tanácstalan vagyok...
Mi lehet annak az oka hogy 17 éves korom ellenére képes vagyok akár összeverni az anyám mikor dühbe gurulok, folyamatosan értéketlenek érzem magam és hogy mindenki csak elutasít, de főként akkor tör rám ez a dühkitörés mikor eszembe jut hogy lehetséges valamilyen mentális zavaral születtem pl. autizmus, demencia stb. és ekkor azt érzem ezért csakis ő tehet és ezért manapság odáig fajul a helyzet hogy akár súllyosabban is képes volnám fizikailag bántalmazni és ezért úgy gondolom megis érdemli hisz bármit is teszek már soha nem lesz normális életem ezért jól esik a bosszú, szinte már kezedem azt érezni hogy kezdek eltávolodni a realitástól annyi trauma van bennem, hogy minden egyes embernél extrém szorongásom van, szinte már csak azon csodálkozok hogy egyátalán hogyan élek még már rég halottnak kellene lennem, napi szinten vannak öngyilkossági kisérleteim, de soha nem vagyok képes azt megtenni, viszont ebből ténylegesen nincs kiút, aki ilyenek születik az ilyenként is fog meghalni, már sírni is nagyon ritkán tudok, ha tudnék akkor napi szinten migrénem lenne tőle...
Az egyetlen haverom felől is azt érzem hogy elhagy és hogy nem mondja ki őszintén az igazat mikor az lelki egésségel kapcsolatos témáról beszélünk, úgy érzem egy olyan ördögi körben vagyok amit még isten se lenne képes feltörni, úgy érzem kezdek teljesen elbutulni, nem használok semmiféle pszichoaktív anyagot, de az elmém kezd olyanná válni mint ha folyamatosan azt használnék már elegem van mindenből, napi szinten ebből ál az életem, viszont soha nem lesz belőle semmi, mégis hogyan lehet a legkevésbé fájdalmas módon meghalni, mindezt már komolyan mondom, csak az ösztönöm az ami viszatart már elegem van!
válasza:Persze, ez így működik, hogy felhívsz pszichológust, hogy toljon neked e-receptben valami bogyót.
... a pszichológus nem is írhat gyógyszert, de telefonon az sem fog.
Plusz ha anyádat szoktad megverni, szerintem is jó dolog hogy elhúzz minél távolabbra.
Először is ő maga írt fel nekem évekkel ezelőtt Anxiolan-t, ami csak egy kis ideig hatott valamit, egyátalán nem pszichoaktív bogyókról beszélek hanem valamilyen szorongásoldó vagy erősebb nyugtatóról amit ő is ismer, mivel én ezekhez egyátalán nem értek és gondolom az alatt a 50 vagy annál is több évnnyi pályafutása alatt rengeteg ilyen páciense volt akiknek rajtam kívül is valamilyen bogyót is feliratott.
Egyrészt néha hogy kirobbanok magamból és össze vissza irkálok mindent azért elnézést, ilyenkor számomra kicsit nyugtató hogy szavakban is megfogalamzódik a problémám és a legközelebbi időponton a dokinál az gátlásaim ellenére képesebb leszek elmagyaázni a méllyebb problémáim.
Ez a kifejezés hogy "anyámat szoktam verni" első hallásra úgy hangzik hogy nagyrészt bennem van a hiba, csakhogy ő ezt képtelen beismerni és normális anyaként nevelni ez helyett ő magam elvárja hogy én mentsem ki őt a sz@rból és hogy legyek a csicskája és akkor is persze én vagyok a hibás mert...
Gyerekkorom óta kikészít azzal manipulál másokat hogy ő"mindent megtesz értem" közben ezzel magyarázza ki magát a felelőség elő és ennek az buta környezetem bedől és folyton engem hibáztatnak.
Mégis az ilyennel mi mást kezdhetnék ha máshogy nem képes felfogni hogy én nem akarok az ő "kicsi fia" lenni(csicskája).
válasza:"Ez a kifejezés hogy "anyámat szoktam verni" első hallásra úgy hangzik hogy nagyrészt bennem van a hiba"
Persze, hogy benned van a hiba, szerinted mégis mi lenne az elfogadható indok arra, hogy megvered az anyád?
Sokunknak volt szar gyerekkora, mégsem vertük meg a szüleinket. Szánalmas és undorító dolog.
Ha nem akarsz a kicsi fia lenni, el lehet takarodni otthonról dolgozni és eltartani magad. Ja, gondolom ahhoz már nem fűlik a pofád. Nevetséges. Mondom ezt úgy, hogy 28 éves nő vagyok, kicsit sem tinédzser ellenes boomer, de azért bszki, milyen undorító vagy már.
Rendben van aszonyom, már az első kommented óta éreztem ezt a tipikus női hozzáálást, amiből sejtettem hogy nőről van szó úgyhogy nem is vártam egy megértő válaszra.
Elsőzör is máshogyan nem tudtam hirtelen kifejezni magam így az trágárabb megfogalmazást választottam, de ez a lényegen nem segit.
Semmilyen oknál fogva mégis miért gyűlölném a szüleim, egyrészt nem vagyok az a tipikus "anyuci kicsi" fia személy aki hadja hogy az szülei tönkretegyék az hatalmas egyójával szegény gyereket.
Én már kiskoromban rájöttem ezekre a tipikus manipulálásokra különösen a nőknél veszem észre leginkább hogy ezt csinálják.
Ráadásul az ő hozzálása egy 10 évs kislányéra hasonlít, én már többször is mondtam neki hogy menjen el egy szakemberhez mert ezt én így nem bírom, de ő erre sehogy se reagál.
Aztán még én vagyok csakis a hibás hogy nem születtem egyből zseninek akinek már születése óta megvannak ezek a konfliktuskezelési képességek, jeleneleg bosszúból néha sajnos jól esik ő rajta levezetni a dühöm.
Saját magam is reménytelennek tartom hogy valaha képes leszek normális felnőtté válni, egyrészt ezért is mindegynek látom hogy mit teszek a jelenben...
Utálom az első látásra elitélő embereket.
válasza:Milyen tipikus női hozzáállás? Hogy szerintem a világ legalja az, ha az anyádat megvered?
Mindegy, hogy milyen konfliktusod van vele, a szülőverést SEMMI nem teszi jogossá.
Akkor lennél f.szagyerek, ha fognád magad és elköltöznél, de nyilván erre már nincs képességed. Eltartatod magad anyáddal, miközben megvered, meg pszichiáterhez küldöd? Hát az anyád pcsája tartana el így, én biztos zárat cserélnék a 18.születésnapodkor és kib.sználak a lakásból.
Nyilván neked is nagy segítség lenne, hisz amúgy is eleged van, lehet önállósodni végre, hajrá!
válasza:Remélem troll vagy! Anyukád megütni? Nem bogyó kell neked, hanem egy jó nagy pofon! Apukáddal mi a helyzet? Többet tudnánk segíteni ha konkrét példát is írnál, mi a gond anyukáddal? Nem akarsz a kicsi fia lenni, oké, de kommunikálni is lehet ám.
Testvéred van?
A haverod eltávolodása is normális, ha tudja, hogy mit művelsz. Én se tölteném olyan emberrel az időmet, akinek teljesen más értékrendje van
válasza:Először is egy szóval se mondtam hogy nem lenne képességem az önálló életre, mivel mégcsak 17 éves lettem így azt az egy évet valahogyan "túl kéne élnem" a poklomba.Külföldön az egyik haverom tudna nekem munkahelyet szerezni amiből eltarthatnám magam.
Ha te lennél az anyám akkor hálás lennék neked hogy kib@sztál a poklodból és hogy végre saját jövőm kovása lehetnék.
Szerintem fölösleges ezen vitatkoznunk, mert van egy olyan érzésem hogy úgy se értenéd meg a helyzetem, abban reménykedem hátha összeboltok egy olyan valakivel aki hasonló problémákkal küzdött és sikerült kimásznija a gödörből.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!