Mit tegyek? Teljesen ossze vagyok torve.

Mit tegyek? egy kis faluban elek, hugommal,anyammal, es a nagyszuleimmel. Apam elhagyott minket mikor kicsik voltunk, azota nem is foglalkozik velunk. A hugommal egy szobaban elek, 17 eves vagyok, nagyon zavar, en ezt mar nem birom. Anyat ez nem erdekli, semmi sem, mi sem. Penzt nem ad semmire, se ruhara, se semmire, pedig nem a penzzel van a gond, mert viszonyylag jol keres. Nem erdekli, mi van velem, semmit nem kerdez a sulival kapcsolatban sem, hugommal sem foglalkozik. Estenent iszik, de szinte minden este, es olyan szinten, hogy osszehugyozza a wct, a furdot, szethagyja a wc papit, es tarsai. En ezt mar nem birom, ongyilkossagon gondolkodom, mert teljesen ossze vagyok torve. A fizeteset masra nem kolti sznte, csk magara, mert a rezsit sem kell fizetnie, Mamamek fizetik a kis nyugdijukbol, igy masrasajnos nem is nagyon marad penzuk. Nem tudok anyaval leulni beszelgetni, egyszer megprobaltam, elkezdett ordibalni, es engem allitott be hibasnak, hogy O ne jojjon ki rosszul az egeszbol, aztan nem beszelt velem egy hetig. Mamamekat folyamatosan oltogatja, hogy mennyire gazokes utalja oket szinte, es en ezt mar epp esszel nem birom. Szinte minden nap sirok, es nem talalok kiutat. Mi tudok tenni? Vagy tenyleg csak az ongyilkossag maradt?