Teljesen tönkretesz az anyukám, nem bírom tovább. Mit tehetnék?

30 körüli egyedülálló nő vagyok, ő 55. 2 éve költöztem vissza hozzá, egy szakítás miatt.

Kb. másfél éve halt meg a pasija. Azóta van ez a pokol. Állandóan itthon van, ha nem dolgozik. Nincsenek barátai, nem jár szórakozni, nem mozdul ki, nem sétál, nem hiányzik neki a napfény, az hogy éljen. Nincs semmi hobbija. Tévé és rádió nem érdekli, egész nap csend van.

A legnagyobb gond az, hogy ő koránfekvő típus, 9-kor már horkol és hétvégén is 6-kor felkel. Én éjfél előtt nem tudok aludni és simán tudnék 9-10-ig is pihenni.

Engem kikészít ez is, hogy nem tudom kialudni magam, amikor itthon van. Ma nem ment dolgozni. Fél 1-kor feküdtem le éjjel, 1-kor ébredtem a horkolására, fél 2-kor még fent voltam. Fél 4-kor ébredtem arra, hogy kiment wc-re. Nem tudtam visszaaludni, mert tudtam, hogy mindjárt kel, hiszen mennie kellett volna munkába. Próbáltam visszaaludni, de nem tudok. Annyira zavar ez a nagy csend, annyira ideges vagyok ettől a nőtől, hogy nem tud kikapcsolni az agyam, vagy nem tudom, de egyszerűen pár percnél tovább nem megy az alvás!

Szóval csak ül csendben egész nap, nyomkodja a szókeresőt amint felkel, 1 óra múlva is, 2 óra múlva is, 3 óra múlva is...

A kávé az kell. Egy átlagos hétvégén 3 óra alatt 3 kávét iszik meg. És hiába mondom, hogy minek ennyi? Neki ez természetes.

A másik amitől idegbajt kapok, az a sörözés. Minden (MINDEN) este kiül a konyhába, nyitott ablaknál ücsörög és megiszik 2-3 sört. Egyszerűen annyira undorító, hogy nem bírok itthon maradni!! Csak hogy átérezzétek a helyzetet: Múltkor beteg volt, lázas, gyenge, nem érzett ízeket, nem volt étvágya, de 2 sör este lecsúszott. Aztán múlt héten láttam, hogy tárva nyitva az ablak, gondoltam magamban, hogy holnapután már nem fog menni dolgozni, mert megfázik. Másnap köhögött, tüsszögött. Mondtam neki, hogy tea esetleg? Nem, ő nem szereti a teát, nem hajlandó inni. Inkább sörözik.

Nagyon idegesít ez, ahogy él. Nem tudok mellette megmaradni.

Pár hete vettem észre, hogy péntekenként rámjön a hasmenés. Múltkor esett le, hogy csak nem az idegességtől, hogy megint jön a hétvége?

Az előző munkahelyemen 1 szabad hétvégém volt, előtte reggeles voltam. Ő felkelt 6-kor és hiába vagyunk külön szobában, minden át/behallatszik. Nyitogatta a szekrényeket, járkált, zörgött a szatyrokkal. Amint felkeltem, leült szókeresőzni. Idegességemben sírtam és megkértem, próbáljon meg tovább aludni. Másnap képzeljétek el, 20 perccel később kelt fel!

Nagyon nagyon sok a vita. Szerinte én gondolkodjak el azon, hogy nem vagyok rá tekintettel és próbáljak meg alkalmazkodni. De neki miért nem kell?

Véleményeket és tanácsokat kérnék szépen!