Teljesen tanácstalan vagyok. Mégis hogyan kezeljem ezt a helyzetet?

Szüleim közel 10 éve elváltak, édesapám megcsalta édesanyámat, de a házasságuk megromlásában mindketten hibásak voltak (persze ez nem jogositotta fel édesapámat a megcsalásra). Több évig se veled, se nélküled kapcsolatban volt édesapám azzal a nővel, akivel édesanyámat megcsalta. Én évente pár alkalommal elmentem édesapámhoz, ilyenkor egy egész napra (grillezés, bográcsozás, stb). Nagyon nem is hívtam mert én kis garzonban laktam, ő pedig kertes házban, de nem is igazán akart jönni, ez abban a helyzetben így volt logikus. A testvéreim a válás óta nem hajlandóak beszélni vele.

Régen nagyon jó apa volt, viszonylag szigorú, de jó apa. A válás óta trehány lett, a házban gyakran kosz volt, tehát nem volt már a régi. Igaz, nem sokat keres, de azt valahogy mindig megoldotta, hogy havi 2-szer lemenjen kocsival vidékre a nőért és egy hétvégére hazahozza.

Az utóbbi hónapokban csalódtam benne. Az évek alatt többször okozott már csalódás, de ami mostanában történt, azon nem tudom túltenni magam. Kezdjük azzal, hogy ősz végén tudott volna adni cserjéket, hogy elültethessem (időközben férjemmel lett egy telkünk egy pici házzal). Nekem nincs autóm, külön szervezést igényel az, hogy párommal ilyenkor autóval el tudjunk menni, a munkája miatt nem egyszerű. Hát elmentünk. Nem volt otthon. Elfelejtett szólni, hogy lekocsikázott a nőhöz. Pedig előtte lévő nap még beszéltünk is telefonon... Aztán megígérte hogy 2 hét múlva ő maga hozzá el őket a telekre. Nem lett belőle semmi, anyagi okok miatt (benzinköltség). Aztán ismét 2 hetet ígért, de közben megszűnt az albérlet, amiben lakott, bonyolult a dolog, a lényeg, hogy nincs cserje. Rendben, nem dől össze a világ.

Úgy volt, hogy év végén ünnepekkor sok év után végre eljön hozzánk a telekre, még sosem látta. Anyagi okokra hivatkozva ez elmaradt. Januárban váratlanul hozzájutott egy kis plusz pénzhez (150.000.ft),de nem mondta, hogy jönne. Én pedig már nem kérdezem. Én ezt tényleg nem értem. Tényleg ennyire nem vagyok fontos neki? Most viszont, hogy megszűnt az albérlete, a nőhöz költözött, innentől kezdve én oda nem szeretnék menni (2 idegen gyerek, nekem ők nem a családom részei, főleg, hogy közel 8 évig édesapámnak csak a szeretője volt ez a nő, titkos találkák, viszont sajnos tavaly meghalt a nő férje, most alakult úgy, hogy elvileg "együtt vannak"...)

Pár hete képtelen vagyok felvenni a telefon edesapámnak. Már nem tudom, mit mondhatnék neki. Ilyenkor olyan sms-eket küld, hogy "Látom, te sem vagy különb a testvéreidnél" stb. Többnyire bántó üzeneteket (Ezt megcsinálta már párszor az évek alatt, amikor nem ért el pár napig, mert ezekre volt, hogy reagáltam). Ezek rosszul esnek, mert úgy gondolom, én vagyok az egyetlen aki mellette maradt az elmúlt közel 10 év alatt. Nem azért az emberért, aki azóta lett, hanem mert több mint 20 évig jó apa és jó ember volt. De a múltat nem tudom mindig a mentségére hozni, egy idő után nem elég az, hogy valaha jó apa volt, ebből nem lehet táplálni egy szülő - gyermek kapcsolatot. És még csak nem is felhőtlenül boldog, hiszen vannak olyan tényezők, amik zavarják az új helyen, a nő házában (pl. túlzásba vitt italozás), erről még ünnepek alatt beszélt.

Tényleg olyan nagy elvárás az, hogy végre sok év után egyszer ő is jöjjön el hozzánk? Főleg úgy, hogy kapott is egy nem várt összeget januárban? Mégis mit tehetnék? Ünnepek előtt már egyszer kicsit kiakadtam, és közöltem vele, hogy remélem az új családjával jobban fog törődni mint a lányával, és nem értette. Tényleg nem érti, nem érzi. De valóban, az sem megoldás, hogy nem veszem fel a telefont. Viszont ha felvenném, félek, hogy vagy nagyon megbántanám, vagy elküldeném a... Nem tudom, mi lenne a reakcióm. De mégis mit tehetnék? Hosszú ideje érzem úgy, és évről évre egyre jobban, hogy van apám, de mégsincs. El vagyok keseredve.

33/N