Dolgozó nagylányom megszakította velem a kapcsolatot, mivel nem fizettem ki számára egy felesleges, OKJ-s tanfolyam félmilliós díját. Miként lehetne helyreállítani a békét? Megkereséseimre ugyanis azóta nem reagál, hiába vált okafogyottá a kérés.
Lányom anyjától 2007-ben elváltam. Ex nejem és lányom igényes lakáshelyzetének megteremtéséhez, a közös ingatlan engem illető eladási árából kifizettem az előírt gyerektartást bőven meghaladó összeget egyben és előre (beleszámítva az egyetemi éveket is). Sőt exem kérésére még úgynevezett "zsebpénzt" is biztosítottam, ami a mai áron ~ 2,5 millió Ft.
Mindezek ellenére volt nejem folyamatosan hozzám irányította a gyereket, ha valami jelentősebb kiadás volt várható. Természetesen, amíg tanult a lányom, ezeket a költségeket rendszeresen át is vállaltam. (Még a jogosítvány tanfolyami díját is kifizettem, amit soha nem végzett el.)
Amikor felvették az egyetemre, örömömben azt vettem, neki, amit csak kívánt, többek közt egy akkor legerősebbnek számító laptopot, mert azt mondta, az szükséges a tanulmányokhoz.
Január végén tudtam meg véletlenül, hogy félévkor otthagyta az egyetemet és munkába állt.
Ezután anyja tanácsára színész szeretett volna lenni, de nem vették fel. Az utolsó rostán kérdezte tőle valamelyik főszínész, hogy "miért nem akar vágó lenni?".
Vágó... egy olyan akaratos, önfejű gyerek (bak), mint az én lányom? Ebből is látszik, hogy a felvételin azt sem tudják kikövetkeztetni, hogy milyen valakinek a személyisége, nemhogy hasznos tanácsokkal tudnák ellátni. (A vágó munka egyébként 90 %-ban irányított, csupán 10 %-ban ad önállóságra némi lehetőséget.)
De, hogy még bonyolítsák a helyzetet, nem tanácsolták közvetlenül azt, hogy jelentkezzen egyetemi vágó képzésre, hanem inkább végezzen el mindenféle OKJ-s, semmirevaló tanfolyamokat és majd ezután meglátják. Szóval magyarán bolondját járatták a felvételizővel.
A szerencsétlen, összekavart gyerek pedig elment egy kis színházba is "szakmát" tanulni, hátha úgy előbb-utóbb sikerül a felvételi, de ott leginkább csak átneveléssel, ráhatással foglalkoztak.Szerepet azonban csupán egyetlen előadásban kapott. A ráhatás eredményeként viszont akkoriban megtagadott engem, még a Facebookon is letiltott, hogy ne láthassa senki, hogy van egy másként gondolkodó apja.
A 60. születésnapomra ettől függetlenül természetesen meghívtam. Leírtam, hogy az örökösödésről szeretnék beszélni vele. Erre váratlanul pozitívan reagált (valószínűleg anyja utasítására), és két évig ismét ápoltuk a jó viszonyt.
A 62. születésnapom után azonban, amikor hazafelé vittem, az OKJ-s vágó tanfolyam kifizetését erőltette, és amikor én azt elvetettem, a lámpánál kiugrott az autóból és beszaladt egy vasúti területre. Azóta hiába keresem, hiába hívom ünnepeken, hiába köszöntöm névnapján, születésnapján, nem válaszol. Még a vírus legerősebb időszakában sem gondolt rám.
Lányom 30 éves lesz hamarosan. Több éve dolgozik normális, fővárosi bérért. Nyáron a barátaival rendszerint külföldre (tengerpartra) jár nyaralni, de év közben is sokat utazik úgy belföldön, mint külföldön. Divatosan öltözködik, mindig a legújabb iPhone-ja van.
Jómagam viszont már nyugdíjas lettem és egy vidéki községben lakom. A havi nyugdíjam télen a gázszámla kifizetésére (szó szerint) elég. 30 éve nem voltam külföldön, sosem nyaraltam tengernél. Utoljára 2019-ben voltam 4 napos gyógyfürdőkúrán Tiszakécskén. Egész életemben módjával költekeztem, hogy ne kelljen öregségemre másra támaszkodnom. Megelégszem egy Nokia 6700-as, kőkori telóval, amit igen ritkán használok. Mindemellett sokat olvasok, nem iszom alkoholos italokat, nem kávézom, nem dohányzom, nem eszem feldolgozott húskészítményeket stb. (Szóval megpróbálok egészséges és értelmes maradni.)
A leírtak alapján (elnézést a részletességért) felvetődik a kérdés:
- Jogos, hogy az anyja megpróbált a gyereken keresztül a végletekig pumpolni?
- Jogos, hogy a lányom több éve "kitagadással" büntet?
válasza:
válasza:72. Mire gondolsz?
( csak kivancsiság...)
válasza: válasza: válasza:74: ja értem... :)
Azt hittem, valami hátsó összefüggésre jöttél rá. :)
válasza:Nem olvastam a kommenteket.
Kérdező, írj rá a gyerekedre, hogy kell-e valamit segíteni neki.
RE 63/66
Sajnos a te következtetésed sem helytálló, mert nem olvastad el az erről írtakat.
Nekünk ugyanis még a hobbink is közös volt a gyerekkel a Tokio Hotel, a Harry Potter könyvek, filmek és a fotózás. A lányomnak már 12 évesen tükörreflexes (profi) gépe volt. Ezenkívül együtt bicikliztünk az erdőben, együtt jártunk beagle-t nézni, mivel az volt a kedvence. A környéken már bejártunk szinte minden házat, ahol látni lehetett beagle kiskutyát. Végül "csak" labrador sikerült az Illatos úti telepről. A gyereket teniszezni tanítottam és kosárlabdázni, korcsolyázni jártunk a Bókay kertbe. Versírásra biztattam. És persze megcsináltam a matek feladatait, mert a tanító anyjának magas volt, mint nyúlnak a lórács. Számítógép használatára és karbantartására oktattam. Oktató képesítésem van, tehát tanultam pedagógiát, didaktikát, pszichológiát stb. (Bár annak idején még konzervatív előadóktól.)
Kirándultunk gyakran hétvégén, esetenként pedig arborétumba jártunk.
Szó sem volt olyanról, hogy elhanyagoltam és dobáltam volna a pénzt a gyereknek, ez is merőben rossz következtetés. Fiatal házasoknak ugyanis fővárosi családi házat venni sosem volt olcsó mulatság. Mindenesetre a mi vételünk hitel nélkül, saját erőből történt meg. Nem voltunk már persze fiatalok, hiszen az első házasságkötésemkor elmúltam 34 éves, a feleségem úgyszintén. Másodállásban is dolgoztam 21 éves koromtól kezdve, feleségem pedig a volt textilmérnök apjával a lengyel piacra kötöttek az akkori szupernek számító, lyukkártyás gépeken. Feleségem akkoriban nem is tanított, csak a tanácsomra ment vissza pihenni, amikor már sikerült megvennünk a családi házat.
Leírtam azt is, hogy amikor az első, sikeres egyetemi felvételije után kiemelten megjutalmaztam a gyereket, utána csúszott félre a kapcsolatunk.
Ehhez is hozzátartozik azonban egy magyarázat: amikor egy alkalommal a nejem kiránduláson volt az osztályával, éjszaka betörtek hozzánk.
Az én ékszereimet nem találták meg, ezért volt nejem meggyanúsított, hogy "biztos összejátszottam a betörőkkel". No, ezután indult el a házasságunk a lejtőn.
Ezt a durva igazságtalanságot soha nem tudtam feldolgozni, még ma is bánt.
A lányomnak a sikeres felvételijét követően sem dobáltam a pénzt, tulajdonképp az ellopott ékszereihez hasonlókat vásároltam, és egy laptopot, ami szerinte nagyon kellett.
Ekkor kapott vérszemet az anyja, mert évekkel azelőtt ő azonnal kivette a bankszámlánkról a betörés után járó kártérítést, ahogy a biztosítótól átutalták. A vásárlásunk után viszont úgy érezhette, én - pancser módra - megvettem azokat az ékszereket, amelyeknek az árát ő már régen eltüntette.
Végezetül: nyugdíjas szüleim nyolc költözködését irányítottam és éltem át. Mindig segítettem pakolni, rendbe hozni, felújítani és nem vettem zokon sosem a pluszmunkát. Ők még korán nyugdíjba vonulhattak, volt idejük "országjárásra". Lányom 30 éves lesz januárban, ennek ellenére soha sem segített még semmit, soha sem kérdezte meg, hogyan bírjuk ketten vinni a vállalkozást. Egy mai gyerektől már azt sem lehet elvárni, hogy adjon a macskának enni.
Annyit viszont talán megérdemelnék a gyerekemtől, hogy néha köszönjön rám, és ha már kripli leszek vágja le a füvet.
Nem szeretném ugyanis, ha öregek otthonában végezném, mivel oda véleményem szerint azok jutnak, akik nem számíthatnak senkire.
válasza: válasza:Érdekes látni, ahogy folyamatosan változik a sztori. ;-)
"Semmi sem változik gyorsabban, mint a változatlan múlt". De ennyire? :D
#74: A kezdeti bizonytalanság után semmiféle vita nincs, egyöntetűen tudjuk, hogy a kérdező mennyire ostoba.
És még mit tudsz ezen kívül? Jó megoldást, hasznos tanácsot esetleg? Vagy csak nagyarcúan vagdalkozol, mert te egy tősgyökeres, állandóan itt héderelő lokál-soviniszta fazon vagy némi többesszámban beszélő, aktivista beütéssel. Az ilyen alaknak elég egy szó, hogy átessen a gyűlölködés küszöbén.
Nálad mi verte ki ennyire a biztosítékot? A pedagógus, a liberális, a színész vagy pedig a konzervatív?
Szerintem mindegyik létező, nem tiltott fogalom. Példátlan, hogy ennyire ki legyél borulva tőlük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!