Akik nem vállalnak gyermeket,milyen öregkort képzelnek el maguknak?

Kérdező, ezt mond annak a néninek a szomszéd utcából, akit pár éve a fia vert agyon.

Vagy anyukám volt kolléganőjének akit a fia fojtott meg.

De több példát is tudnék hozni erre magyarországról és a nagyvilágból is.

Hogy mire számítok?

Arra, hogy összegyűjtök annyi pénzt, amennyit csak tudok. Remélem, hogy egészséges leszek, és tudok sokáig dolgozni és félretenni.

Remélem, hogy már addig is, amíg dolgozom (igazából már most is így van) sokat tudok utazgatni és színházba járni. Ez később is legyen így.

Amikor már idős vagyok annyira, hogy egyedül nem tudok élni, olyan otthonba szeretnék bemenni, amilyenbe a nagymamám is ment: teljes ellátás, saját apartmannal, orvos és mindenféle segítség helyben.

Esetlegesen/lehetőleg élnék külföldön is.

Jelenleg ez az elképzelés. De azt, hogy mi lesz ténylegesen, sem én nem tudhatom, sem az, akinek gyereke van.

37/N

Egyrészt, akinek nincs gyereke, nem lesz alapból magányos, másrészt, akinek van gyereke az a gyereknek lesz kiszolgátatva, és egyáltalán nem garantált, hogy a gyereked majd 50 év múlva olyan kitörő örömmel fog pelenkázni.

Gyereket vállalni azért, hogy majd gondoskodjon rólad öregkorodra az önzés csimborasszója.

Egyébként én nyugodt, békés életet képzelek el, kis kertvárosi házban, ami mellett lesz pénzem arra, hogy megfizessem a gondoskodást. Bár reálisan nézve nem fogom megérni ezt a kort. De így tervezem