Mennyire vagyok hibás ebben?

Nyilván jót akar, azért kelt a gyerekében bűntudatot - mi volt a bűne, kedves 10-es??? - illetve a szerelmét ler*bancozta. Teljesen jogos.

Örök mondás: a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.

Jobb, ha nem kapnak apuka jóindulatából.

11 pont annyira nem lehet elítélni az apát, mint a barátnőt mivel ugye egyikőjüket sem ismerjük. Lehet, h van oka ribizni. Lehet h nincs. Mindenestre a szülők van, hogy nem olyan gonoszak, mint amilyennek tűnnek.

Itt mindenki olyan sztorit lát bele amilyet ismer/elképzel.

Nekem az a megérzésem, hogy az apa talán jogosan aggódik, csak ilyen rosszul fejezi ki.

Apád bunkó. Inkább örülne, hogy boldog vagy és végre nem vagy egyedül.

Akárhány évesek vagyok, akármennyi is a különbség, akár ha ugyanannyi idősek is vagytok, akkor is ezerféle probléma lehet egy kapcsolatban. Minden kapcsolatban az idő dönti el, hogy működik-e.

Szerintem nem gond a korkülönbség, ha minden más működik.

Miért lenne jobb egy azonos korú, akivel nem jó?

28 évesen ne élj a szüleid nyakán

Akkor apád sem tud beleszólni az életedbe

Nem egészen értem, hogy mit értesz az alatt, hogy "a barátnőddel parkolópályán vagytok". Ez így elég ködös.

Rendbe kell tenned, ki kell állnod a barátnőd mellett, ha szereted, és ő is szeret téged, és vele akarsz élni.

Ha annyira komolyan gondolod a kapcsolatot, hogy gyereket akarsz tőle, akkor beszéld meg vele az egészet, hogy apád egy hülye, de erről te nem tehetsz, felnőttél, és tudsz magad dönteni, és őt választod, nem az apádat, és ha gondolja hozzáköltöznél. Ha működik az együttélés is, nem csak a "fényes oldal" (szex, jó programok...), simán meg is kérhetnéd a kezét, hogy lássa, komoly a szándékod.