Akik mérgező családból jönnek! Hogyan szedtétek össze magatokat?

Én próbálkozom folyamatosan, de egyszerűen nem megy. Beszélgetek, segítek ahol tudok, csoportos beadandókra jelentkezem, csoportmunkában aktívan veszek részt mindig és semmi. Addig állnak csak velem szóba, amíg kell valami, utána maximum udvariasságból köszönnek. Valószínűleg én rontok el valamit, csak nem tudom mit. Hívtam őket kávézni, nem értek rá soha. Volt aki új volt errefelé, említette hogy jó lenne, ha lenne aki megmutatna neki pár helyet, felajánlottam és kellemetlen volt, mert kifogást próbált keresni, csak elég rosszul ment neki. Baromi rosszul esik, de ez van. Szerintem nem nézek ki úgy, hogy ciki lenne velem mutatkozni, bár fene se tudja már. Félénk, óvatos vagyok, ennyi a bűnöm. Szeretem az egyetemet, de elég szar egyedül.

Gondolkodtam a pszichológuson és egy próbát megér. Hátha segít valamit.