Zavarna ha a gyermeketek nem vállalna gyereket, ezáltal nem lehetnétek nagyszülők?
Bántana ha a gyermeketek, vagy egyik gyermeketek sem szeretne gyereket vállalni?
Nekem egy fiam van, 5 éve él kapcsolatban, júniusban lesz az esküvő, de azt mondta, hogy nem szeretnének babát. Vagy mostanában nem. Igaz is, sokat dolgoznak, kapkodós életmódot élnek, talán nem akarnak kiesni. Nem tudom. 30+ évesek mindketten. Nem forszírozom, félreértés ne essék, az ő életük, de legbelül fáj, hogy talán sosem lesz unokám ha nem gondolják meg magukat.
Ebben a helyzetben nektek ez hogyan esne? Amellett, hogy természetesen elfogadjátok a gyermeket döntését, nem bántana? Nem hiányozna egy unoka?
Most nem olyan válaszokra vagyok kíváncsi, hogy “ez a fiatalok döntése”, mert azt tudom és nem is akarom befolyásolni őket. Ez a kérdés inkább arról szól, hogy a lelki oldalàt hogyan fogadnátok?
Szeretnék lassan nagyi lenni, de nem úgy néz ki, hogy mostanában, vagy egyáltalán valaha az leszek.















Teljesen közömbös számomra ez a kérdés. És maximálisan megértem a fiatalokat, ha így döntenek.
Nézd már mi megy itt körölöttünk...
A másik pedig, hogy nem is vagyokegy nagymama típus. A két fiammal való törődésbe a maxot fektetem. Ha elkerülnek itthonról akkor az apjukkal/férjemmel millió tervünk van és nem az unoka szerepel az első helyen.










Én 30-asként, tudatos gyermektelenként szólok hozzá. Engem biztosan nem zavarna, hiszen gyerekre se vágyom, de téged zavar, így ez rajtad nem segít. Ami segíthet, hogy elfogadod a saját érzéseid. Teljesen rendben van, hogy vágysz rá, egy vágynak az elveszítése is okozhat bizonyos gyászt. Ez természetes. Szóval szerintem légy büszke magadra, hogy tiszteletben tartod a döntésüket, annak ellenére, hogy neked fáj. Igazán jó anya vagy!
Ha nagy a hiány, esetleg próbálkozz kórházi meseolvasással, vagy hasonlóval, de persze a saját unokát ez nem fogja pótolni, azt el kell siratnod magadban, ha a fiad és a párja úgy dönt.










Én azt mondom, hogy ez egy olyan dolog, amire nincsen ráhatásunk így egyszerűen el kell engedni. A gyerekvállalás magánügy, bármennyire is nem úgy kezelik és ráerőltetik az emberre.
Miközben valójában olyan, mint bármi más "vágy" amit nem érhetünk el.
Én is szívesen lennék híres világsztár, vagy a világ leggazdagabb embere, vagy szívesen utaznék a holdra. Mégis elfogadom, hogy valószínűleg a büdös életben nem fogom ezeket a dolgokat átélni. Vagy szeretnék Trianon előtti Magyarországot, de nincs beleszólásom a világ történéseibe.
Pont ugyanígy el kell fogadni azt is, ha nem lesz unokánk.










12 vagyok, a lepontozóktól kérdezem, hogy mi a problémájuk?
A kérdésre bármit válaszolhat bárki, miért fáj az, ha valakinek más a véleménye, mint nektek? Tényleg ennyire agymosottak vagytok?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!