Apukám megcsalja a mostoha anyukám, elmondjam neki,hogy tudom?

A gyereken nagy valószínűséggel látja majd az anyja, hogy nyomja valami a lelkét. Addig kérdezné, amíg kibukik belőle, mert ezt a terhet pl. én sem tudnám viselni. Vagy, ha elég dörzsölt gyerek akkor a saját érdekeit végig szem előtt tartva profi hazudozóvá válik, aki szemrebbenés nélkül talál ki újabb és újabb sztorikat arra a kérdésre, hogy mi bánt. Ha jóba van a gyerekkel és szereti, ismeri, akkor a sarokról meglátja, hogy máshogy áll a szeme. Nos én magamból kiindulva mint a vadászkopó vetném rá magam, hogy ki bántja úgy a gyerekemet, hogy azon hetek óta látszik, valami bántja. Mondjuk egy héten belül az osztályfőnöknél ülnék és egyenként beszélnénk át az osztálytársak személyiségjegyeit, hogy melyik zaklathatja esetleg. Tudom durva, talán én sem lennék a saját gyerekem :D de ezzel a lehetőséggel is érdemes számolni.

Aztán, ha kiderül, azt az arculcsapást érdemli-e az a nő vajon? A tipikus már mindenki tudta csak ő nem.

De a másik része, a gyerek alkata, ha van egy acélos jelleme, bazi nagy igazságérzettel, akkor az nem tud lenyelni ilyesmit. Ha törik se hajlik. Akkor megint csak nem lesz bőr a képén az anyja szemébe nézni míg el nem mondja.

Szóval ennek a kérdésnek nem a racionalitás a fő szempontja, s talán nem is szabadna, hogy az legyen.

Az apjával meg hiába beszél szerintem, az az ember eléggé az alja, letagadná, ráförmedne a kérdezőre, esetleg tollna valami bullshitet ami már egy nyolcévesnél is égő lenne. Apát nem érdekli, csak a vegetatív funkció.

33# kinek a szempontjából racionálisak a következmények? Kinek a szempontjait vizsgálja a történet szereplője? A sajátjáét? Az apukáét? Harmadik ember ugye itt nincs a történetben? Illetve ő annyit is ér, mint egy hasznunkra lévő anyaállat: lássa el a kérdezőt, legyen az apukájának matraca, de mint érző, emberi lény, mint nő az nem szempont. Emelje fel a kezét, aki szerint nem a mostohaanya akinek lehetőséget kellene adni, hogy döntsön, marad-e a kérdező családjában és tovább szolgálja-e őket miközben a férje Ica nénit döngeti. De úgy, hogy a mostohaanya helyébe saját magát képzeli, tehát ki az aki hálás lenne, hogy infó nélkül tartották? Nem elég az egyszerű megalázás, még a környezet is tudott róla, de nem szólt. Ja, látom a sok kart lendülni a levegőben. Mert én úgy érzem, szerinted azért nem kéne elmondani az érintett nőnek, hogy a kérdezőnek jó legyen.

Racionális szempontjai a mostohaanyának lehetnek, ha nincs lakhatása és az információk birtokában emiatt a kérdező apjával marad. Én nagyon örülök, kedves 33-as, hogy a magadfajta szerint rosszul látom.

Ha én vagyok a mostohaanyád Kérdező, akkor nagyon megkérlek, hogy nekem NE mondd el!

Amit az ember nem tud, az nem fáj...

...és nekem nincs már kapacitásom újból kezdeni, felépíteni egy új életet.

Az indiszkrét viselkedésed terhét meg viseld, de az én életembe kérlek ne piszkolj bele!