Anya túlment minden határon?
Igazából sosem volt felhőtlen a viszonyom az anyámmal, rendkívül akaratos és önző személy. Ma reggel felhívtam, és mondtam neki, hogy nem szeretnék már a mostani munkahelyemen dolgozni, mert borzasztóan ideg,-és lélekölő hely. Naívan azt hittem, hogy majd meg fog érteni, de ehelyett a fejemhez vágta, hogy nekem soha semmi nem jó, mindenben csak a rosszat keresem, hogy 31 évesen nem tettem le semmit az asztalra (4 diplomám van, külön élek), mivel nem szültem még és párom sincs (szakítottam vele a nyáron és azóta nem ismerkedtem senkivel). Azzal pedálozott, hogy néhány ismerőse még alkesszal is összeáll, csak hogy legyen valakije. Én ennél többre tartom magam, nem a kocsmából akarom összeszedni a páromat minden este.
Ami a legjobban bántott, az az, hogy szerinte két gyereke van, a nővérem és az unokája, engem nem tekint a gyerekének, mivel nincs gyerekem. Ezek után sajnos rácsaptam a telefont, mert már rossz volt hallgatni. Szerintetek túlreagáltam a helyzetet?
Nem reagáltad túl, de nem tudjuk az előzményeket. Nyilván a Te oldaladról ismerjük a sztorit és így kicsit egyoldalú a dolog és nyilvánvaló, hogy letettél már ezt-azt az asztalra. De ettől függetlenül ő egy másik generáció. A mi szüleink 18-20 évesen már általában a családalapításban gondolkoztak, nekik a mi gyermektelen generációnk érthetetlen és pazarló. Valószínűleg csak jót akar neked, mert tény, hogy ketyeg a biológiai órád, ezen nem lehet vitatkozni. Évről évre nőnek a rizikók (ami téged, illetve a potenciálisan születendő gyermeked érinti), de ezt ha tudod, akkor ezzel a rizikóval neked kell számolni.
Nyilván vannak élethelyzetek amikor az ember feszültebb és akkor az ilyen felszín alatt lévő folyamatos frusztrációk kibuknak. Valószínűleg neked is vannak ilyen vélemények "kéz alatt" amit rosszabb napjaidon reflexből oda tudsz vágni a családodnak, barátaidnak és amiben egész biztos vagy, hogy Te máshogy csinálnád. Én elhiszem, hogy ezeket egy idő után marha unalmas hallgatni, de ezt le kéne ülni és megbeszélni egyszer és mindenkorra, hogy Te jól tudod, hogy mit rizikózol, mik a nehézségek a párkeresésben, főleg 30 felett. Mert lássuk be, 30 felett már a "java" az elkelt férfiakból és nőkből is általában, tisztelet a kivételnek. Aki szabad, az feltehetően túl van egy, vagy több szar kapcsolaton/váláson és tutira előítéletes, meg is kérgesedett kicsit, ki is égett. Nehéz a párkeresés tényleg.
Ezt a generációs szakadékot nehéz áthidalni, akkoriban nem variálták túl úgy az emberek a párkeresést. Talán sarkos a hasonlat, de akkoriban az emberek még elvitték a TV-t is szerelőhöz, nem vettek újat. A cipőt is elvitték a suszterhoz, nem vettek újat. Ugyanez igaz a párkapcsolatra is. Látva a szüleimet, sokkal több kompromisszumra voltak képesek, mint én, vagy a feleségem valaha. De egészen el is kanyarodtam az alap kérdéstől...
Kérdező, ha keres, mondd meg nyugodtan, hogy Neked meg anyád nincs, csak donorod és többet ne keressen.
Egyébként pont az a normális reakció ilyenkor, ha rácsapod a kagylót, nem az, ha még te pitizel.
#19-es: Mert ha mondjuk csak 2 diplomás és még nincs 30 éves, vagy vasárnap este ír ki és kérdést és nem hétközben, akkor az jobb? :D
Komolyan nem értem, mit akarsz ezzel az észjárással. :D Te is gyakorizol, nem?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!