Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Mit gondoltok arról,ha egy...

Mit gondoltok arról,ha egy szorongó ember gyereket vállal?

Figyelt kérdés

Sajnos a családomban több ilyen ember is van,gondolom ezek részben genetikai eredetűek.


De,ha valaki ennyire fél mindentől,vagy félelmei vannak,akkor a gyerekvállalástól miért nem félt?


Szerintem az a legnagyobb felelősség az életben,gyereket vállalni.


Na már most,aki hétköznapi dolgoktól fél,mint pl telefonon beszélni egy idegennel,bemenni egy hivatalos ügyet intézni,munkahelyen emberekkel csoportban lenni,stb az,miért nem félt egy ekkora felelősségtől?


Én is szorongó vagyok,de én már kb 15 évesen tudtam,hogy ezeket a géneket nem szabad tovább örökíteni,mert baromi nehéz ezekkel a betegségekkel együtt élni.


2021. nov. 24. 16:47
1 2 3 4
 21/33 anonim ***** válasza:
Saját privát dolga, nem kell beleszólni semmiképp, meg igazából foglalkozni se.
2021. nov. 24. 21:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/33 anonim ***** válasza:
100%
Márpedig kedves kérdező, a szorongás de, egy teljesen természetes jelenség, és ha nem is pont a fél világ, de egy eszméletlenül gyakori kórkép, az egyik leggyakoribb a pszichiátria területén (a mai világban meg eleve az csoda, ha valaki nem szorong). Amit elmeséltél abban semmi extra nincs, meg sem tudom számolni, hány olyan ismerősöm van, aki szorong a telefonálástól és nem mer nyilvánosan beszélni, a speciálisabb szorongásokról, konkrét fóbiákról már nem is beszélve. Köztük én is, de megtanultam annyira rejtőzködni (masking-olásnak is nevezik), hogy rólam alig mondja meg ezt már bárki, igaz, pszichológushoz is járok mellette, aki természetesen rengeteget segít. A nyalizásos dolognak, hogy apád hogy viselkedik nem is értem, miért van ehhez köze... De a lényeg, hogy amiről te beszélsz, az tényleg nem egy világvége probléma, kismillió embernek van, és nem is egy nehezen kezelhető valami. Még ha durván fóbiás lennél, aki ki se mer a házból lépni, mert biztos benne, hogy egy cserép esik a fejére (van ilyen), vagy kataton állapotban lévő depressziós lennél még megérteném, de szimpla szorongás miatt erősen túlreagálod szerintem.
2021. nov. 25. 02:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/33 anonim ***** válasza:
100%

Férfi vagyok. Szorongós típus. Gyereket vállaltam. Miért?

A félelmeket nem lehet eltüntetni. A szorongás nem fog akarattal eltűnni. Az a személyiségem része sajnos. Viszont nem élhetek az irányítása alatt. És ezt akarom majd a gyereknek is megtanítani. Nem tehetsz róla, de tehetsz ellene.

2021. nov. 25. 07:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/33 A kérdező kommentje:

Hát ő próbálta kezelni,alkohollal.


Szerintem ez nem élet,nem normális,és aki nem képes enélkül létezni,az jobb,ha nem vállal gyereket.


Utolsó,én is hasonlóan tenném,ha lenne gyerekem,de akkor sem kockáztatnék soha,még ha túl tudnék lépni valaha is teljesen,akkor is inkább örökbe fogadnék,mintsem a saját sz-r génjeimet örökítsem.


Sajnos anyám családja részéről az alkoholizmus teljesen elfogadott.

Elég nagy a családfa,mert nagyszüleim sokan voltak testvérek,és rengetegen isznak,családi összejöveteleken,teljesen természetes,hogy totál lerészegedésig ittak,de hát,ők nem alkoholisták,egyik sem,csak kiengedik a gőzt,mert hát néhány doboz sör mit árthat.


Persze,ezután jöttek a családi veszekedések,a gyerekek meg ebben nőttek fel.Mikor 18 lettem már engem is kínáltak volna alkohollal,a mai napi hülyének néznek,hogy felnőtt létemre,még alkalmanként sem iszok.


Szerintem az alkoholizmusra való hajlam is biztosan genetikai,mert akkor nem lenne ennyi alkoholista a családban,más családokban max elvétve van 1-1 rokon,aki iszik.

2021. nov. 25. 08:12
 25/33 A kérdező kommentje:

Egyébként bizonyos foglalkozásoknál teljesen elfogadott,hogy isznak.

Apám szakmunkás,és hát sokat úgy dolgozott,hogy nem itthon lakott,hanem az országon belül szállásokon élt.

Nem csak ő de az ilyen emberek nagy része iszik,alkoholista.


Nem tudom,talán azért isznak,mert közösségben kell lenni,ami még nagyobb stressz,de érdekes módon ezeknek az embereknek mind van családja,és nem is egy gyerek,hanem sok,amiket elmesélt nekem.

2021. nov. 25. 08:17
 26/33 anonim ***** válasza:
100%

Egyik ismerősöm szorongott. Pánikolt. Gyereket szült, terhesseg alatt is, baja se volt, de kórházban fekudt, mert félt, és hogy az ne ártson, bent volt.

Aztán gyerek babakoraban is, es idovel latta, higy akkor a gyerek is fog , ot kezdte szem elott tartani, es nyugisan viselkedik elotte, meg mar amugy is..

2021. nov. 25. 09:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/33 anonim ***** válasza:
100%
A terhesség 9 hónap, az még pont elég egy terápiára.
2021. nov. 25. 10:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/33 A kérdező kommentje:

Az ilyen mély gyökerű szorongást nem lehet pár hónapos terápiával kezelni.


Én jártam fél évig pszichológushoz,szociális fóbiával,generalizált szorongással,és ennyi idő alatt nem sokat haladtunk.


A terhesség alatt meg nem hiszen,hogy ideális ez.

És,igen jó példa,de már a magzati korban sokat hathat az a gyerekre,ha az anyja ideges,feszült,nem nyugodt.

2021. nov. 25. 11:14
 29/33 anonim ***** válasza:
30%
Továbbra is kérdező: nem, nem egy kezelhetetlen és gyógyíthatatlan probléma a szorongás, nem tudom, miért kötöd ennyire az ebet a karóhoz, hogy márpedig de. Én még többet jártam nálad is (és járok jelenleg is) terápiába, és segít. Nem azt kell nézni, hogy meddig tart, a lényeg, hogy hasson. Az alkoholizmus szintúgy, főleg, hogy te magad vagy az élő példa, hogy nem kell kötelezően, vakon követni azt, amit a felmenők csinálnak. Párom anyja is alkoholista, és ő sem lett az, és nem kellett ehhez magát megerőltetnie: szimplán utálja a pia ízét, ha akarna se tudna rászokni. Gyenge ember mutogat mindig a felmenőire és hivatkozik rájuk, hogy miért nem tud megváltozni... Ha nem érzed még magad készen a gyerekre, esetleg nem is igen vágysz rá az oké, teljesen természetes, ne is vállalj más nyomására, de a szorongást tényleg ne kezeld úgy, mintha valami gyógyíthatatlan és halálos kór lenne...
2021. nov. 25. 11:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/33 anonim ***** válasza:
89%

23-as vagyok.

Kicsit a kérdező védelmében:

Ha valaki alapból félelemre hajlamos, szorongós típus, az sajnos sosem fog gyökeresen megváltozni. Lehet csökkenteni, lehet javítani a helyzetet, de eltüntetni teljesen nem. A félelmek kialakulhatnak traumák, kudarcok, gyermekkor miatt is, de szerintem legalább ennyire genetikai eredetű is.

Viszont én azt is mondom - a saját magam pszichéjéből kiindulva - hogy a félelmeket és szorongásokat akkor (vagy inkább CSAK akkor) lehet leküzdeni, ha van rá motiváció.


Ugye ez a kérdés a gyerekre vonatkozott. Szerinted melyik embernek van motivációja a szorongás legyőzésére? Aki otthon van a négy fal között, és nincs senkije akiért kockáztasson? Vagy az, akinek ott a gyereke, és bármi történjék is, muszáj felállnia a padlóról, muszáj megküzdeni az élet problémáival?

Vagy melyik tériszonyos fog hamarabb lemászni a szakadékba? Akinek csak magát kell mentenie, vagy akinek a gyermekét is?


Szóval arra akarok kilyukadni, hogy a szorongásokat másképp nem is tudod kezelni, minthogy cselekszel. Ha csak bujkálsz és menekülsz, akkor sose leszel teljes értékű ember.


Akárhogyis alakuljon, én azért kívánom, hogy merj cselekedni és legyen(ek) boldog gyermeke(i)d.

2021. nov. 25. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!