Bunkó vagyok, ha mindig elutasítom hogy apám bemutassa az új nőjét?
Folyton áthozza ide, de még nem láttam soha és egyszer sem találkoztam vele. Apám rám írt párszor hogy jöjjek ki a szobámból és bemutat neki, de mindig elutasítottam. Egyszerűen semmi kedvem találkozni vele, meg nem is érdekel annyira. Meg ez nálam bonyolultabb alapból mert nagyon visszahúzódó vagyok és az embereket sem szeretem.
Kicsit mondjuk harag is van bennem, mert már 4 éve apámat kb heti pár percet látom összesen egy köszönés erejéig mert folyamatosan dolgozik, az is tök megszokott hogy 3-4 napig nem is látom egyáltalán. De erre meg persze tud időt szakítani.. Bunkó dolog ha én ebből az egészből ki akarok maradni és nem érdekel?
" az is tök megszokott hogy 3-4 napig nem is látom egyáltalán"
Hát ha bezárkózol a szobádba és akkor sem jössz elő, amikor havnak, akkor ne csodálkozz.
Igen, bunkó vagy. lehetnél kicsit megértőbb és kedvesebb.
"De erre meg persze tud időt szakítani"
Micsoda önző dolog, hogy valaki 4 év magány után ismerkedik.
Kapd össze magad, mert bunkó vagy! Eleve nehéz lehet férfiként egyedül gyereket nevelni, feldolgozni, hogy elhagyták. Nem beszélve, hogy anyád olyan amilyen, és komoly oka van, ha nem vele élsz, ezek szerint apád nem rossz ember.
Lehet, hogy egy új párkapcsolat összerendezi a családot is, próbálj meg nyitott lenni!
Igen, bunkó vagy.
Apádnak sem lehet könnyű. Vegyél erőt magadon és legalább mutatkozz be.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!