Zavarna ha nem dolgozna évek óta a fiad felesége?

Akit 24 évesen kielégít a HTB szerep úgy, hogy még gyerek sincs, az valószínűleg nem a legélesebb kés a fiókban és egy lusta nőszemély.

Van egy barátnőm, aki a szülei révén jelentős vagyoni háttérrel rendelkezik, ennek ellenére rendesen dolgozik, mert megmondta, hogy nem szeretne szellemileg leépülni.

107!

HTB=HázTartasBeli. Nincs benne munka. Ha akarja, vesz fel takarítónőt, kertészt, viszi mosodába a ruhát, stb.

"Nem kötelező HTB-nek lenni. Igaz, a többség szívesen lenne az, csak nem teheti meg. Tudom, te kivétel vagy, hiszen te vagy NASA mérnök vagy agysebesz vagy, milliókat keresel es imadod a munkadat."

Te meg miből gondolod, hogy egy átlagos keresettel, jóval "hétköznapibb" állásban dolgozó nő minden vágya az lenne, hogy ne kelljen dolgoznia? Képzeld, sokan vannak, akik számára fontos a munka, karrier, intellektuális kiteljesedés, és nem elégednének meg azzal, hogy otthon ülnek, miközben a pasi hozza a pénzt.

"Olvasgass egy kicsit gyermekvalallas témakörben."

Mégis mit olvastál te gyermekvállalás témakörben, amiből levontad azt a általános következtetést, hogy a nők többsége szívesen lenne háztartásbeli?

Hát gyerekek, itt aztán mindenkinek 0 a humorérzéke.

Hergeljétek csak magatokat a "kitartott" témán.

Eszem megáll mennyi savanyúcukor van itt.

A 17:18-as voltam.

Személy szerint senkinek az ég adta világon nincs köze ehhez csak is kettejüknek.

A kitartottságnak a legnagyobb hátránya, ha a kapcsolat zátonyra fut több 10 év után. Na akkor a hölgy szívhatja a fogát. Kellemetlen lehet majd nyugdíj előtt állva számolgatni..

Hát, személy szerint én szívesen maradnék itthon, és várnék babát, ez a terv csak, ez nem teljesül könnyedén.

Mi 6-éve vagyunk együtt, ebből 3 éve vagyunk házasok.

Egyszer történt olyan, hogy az akkori munkahelyemről kiléptem a viselhetetlen körülmények miatt,

és kb 2-hónap volt míg találtam munkát.

Az első hónap isteni volt, végre csináltam egy nagytakarítást, mindennap frissen főztem, csili-vili volt minden, kiolvastam vagy 15-könyvet, és a kutyánkkal is rengeteget foglalkoztam.

Aztán a 2.hónapban már teljesen kivoltam idegileg...

Egyszerűen nem volt már mit tenni, mindennap nem kell nagytakarítani, rendkívül feszült voltam, és úgy éreztem nem vagyok hasznos, nem teszek valami olyasmit, ami hasznos ténylegesen...

Ha babát várnék, vagy gyermeket nevelnénk, az más lenne.

De így, hogy nincs baba, én megörültem tőle.

Szerencse találtam melót, és még mindig ugyanott vagyok, hol szeretem-hol nem, de nem érzem komfortosan magam ha nincs munkám.

Amúgy a férjem azért 1-milliót nem keres, de eléggé jól fizető állása van. Megtehetném, de ahhoz én túlbuzgó vagyok. :)