Bántalmazott anyák/nők! Szerintetek is maradnom kellene? Anyám nem bírná egyedül.

Anya egy nagyon pszichopata férfit választott az apánknak, és sokáig nem látta rajta, hogy az, hisztrionikus, nárcisztikus, és borderlineos (diagnosztizált, munkahelyi feljelentés miatt került a pszichiáterek látókörébe pár éve) de van sok "mézeshét" periódus, így néha ő a hős apa. Most, hogy költöznék(jelzem, bőven korban vagyok már ehhez, már rég felnőtt), anya könyörög, hogy ne, mert nem akar tesóimmal és apával egyedül maradni, meg akkor így kevesebb esély van rá, hogy ő elköltözzön.

Nagyon összevesztünk, én sajnos nagyon nekitámadtam, hogy miért kellett sok öngyilkosjelöltöt szülnie még pluszban magán kívül, miért nem volt elég a saját életét elrontani, és hogy hiába jeleztük egész gyerekkorunkban, hogy rettegünk, meg fiatal felnőttként is csak szomorúan helyeselt. Ő is nagyon szenved, ő is áldozat, és rettentően sajnálom őt, valamint azt, hogy nem tudtam megmenteni, de már nem bírom itthon. Szerintetek helyes dolog a költözés? (több betegségem így is kialakult a légkörtől és a tehetetlenségtől)