Milyen érzés egy súlyosan depressziósnak, amikor állandóan zaklatják, hogy miért ezt csinálja, miért nem azt, meg nyaggatják, hogy "jól vagy? ", ha meg válaszol, akkor meg hallgathatja a lecseszést?

Az èn volt melomban nem èrtettèk,ezt a betegsèget.Mindig csesztettek,el is jötte.Most holt wgyedül vagyok,senki nem kèrdezi meg mi a baj.

Ahogy olvastam a kiirasodat, teljesen ugyanaz mintha en irtam volna ki, teljesen ebben a helyzetben vagyok hetek, honapok ota. Nekem mint pl ma is, segitseget probaltak ajanlani mint par hete is, de nincs szuksegem senki segitsegere. Csak a parom aki fontos es segiteni tud nekem

Meg az is szokott lenni, hogy ki még életében nem volt depressziós csak lehangolt, amire azt hiszi az a depresszió és ossza az észt, hogy hogyan kell kimászni belőle.

Aki nem volt,mèg ebben,nem èrti.Nem is fogja.Inkàbb húzza a szàjàt ,kicsúfol,vagy csak lexarja ha a màsik beteg.

Én az öngyilkosságra is gondoltam. 8.-os vagyok, és nyolc éve folyamatosan csúfolnak, szekálnak a fogszabályzóm miatt. Az osztályból mindenki utál, és egy barátom sincs. Volt, hogy csak úgy odajöttek, lelökték a cuccaim, és mentek tovább. Egyszer meg is vertek. Nem értem miért csinálják ezt. Szándékosan kibaktatnak, és van hogy gonoszabbnál gonoszabb üzeneteket küldenek. Nem birom már ezt a rengeteg zaklatást, anyának szóltam, de minden iskola messze van tőlünk, ezért tűröm. Egy hete vagdosom magam (nem öngyilkos szándékkal), és attól jobban érzem magam.

Mintha engem írtál volna le. Van valaki,aki állandóan b*****t,és nem hagy békén a hülyeségeivel,nem tartja tiszteletben,hogy nyugalomra van szükségem. Ez megy már vagy 2 hónapja,azelőtt nyugalmam volt,mert nem ebben a szar környezetben voltam szar emberekkel. Annyira elegem van,hogy úgy döntöttem,megszököm külföldre és ott majd lesz valami...ennyi szemétség után már csak jó lehet-legalábis REMÉLEM,MERT NEM AKAROK TÖBBÉ ÍGY "ÉLNI"!

Az az igazság, hogy az emberek a mai napig nem fogadják el a depressziót, mint betegséget. Azt hiszik, hogy csak simán lusta vagy, kifogásokat keresel, nem látod a szépet az életben, de ez rohadt nagy baromság. A súlyos klinikai depresszió még az agyban is kimutatható, például egyszer olvastam egy tanulmányt, miszerint a depressziós ember agyának frontális lebenye sokkal kevesebb aktivitást mutat, mint egy egészséges emberé. Kémiai vegyületek zavaráról van szó, az agyadban nem úgy zajlanak a dolgok, ahogy kellene. Na ez az, amit senki nem bír megérteni. Ezeket az embereket el kell kerülni, ha erre nincs lehetőség, akkor figyelmen kívül hagyni. Tudom, hogy nehéz, de nem tudsz vele mit csinálni, ha buta akkor buta. Én magam súlyos depresszióval küzdök, életemben összesen 2 igazi barátom volt, de mára mindegyik elhagyott, mert nem értik, hogy én miért nem mozdulok ki. Az egyiküknek egyszer sírva mondtam, hogy nem bírom tovább és fel fogom akasztani magam, ez volt a válasza: "Én ezzel nem tudok mit kezdeni, ehhez nem vagyok hozzászokva." Utána nem szólt hozzám napokig. Ez volt az a pont, ahol eldöntöttem, hogy kizárom az életemből az összes ilyen embert. Ha valaki ilyet mond, akkor azonnal elöntenek a szuicid gondolatok, magamat hibáztatom, de aztán mindig arra jutok, hogy valamit tennem kell a világban annak érdekében, hogy az emberek megértsék; a depresszió betegség, nem lustaság.