Nagyon fáj de bele kell törődnöm hogy ez most már így lesz?
Apámmal nagyon összevesztem, életember először. El is jöttem otthonról. Egész életemben lenyeltem neki a békát, megkaptam minden anyagi támogatást de cserébe azt kellett csinálnom amit ő mondott, tűrnöm kellett, nyelnem kellett. És mindezt úgy hogy ő nem egyszer csinált elég nagy baklövéseket amiért mai napig nem kért bocsánatot senkitől (nárci). Soha nem is vallja be ha hibázik. Nekem most már elegem lett. Majdnem 30 éves vagyok és egyszerűen nincs magánéletem mert az apám parancsainak éltem (eddig).
Nagyon fáj, azt hittem ez elég ütés lesz neki hogy egyszer végre odaállok és kimondom amit gondolok, hogy mennyire megalázott minket, a családját, és mennyire megbántott illetve ott is hagyom, eljöttem otthonról. Gondoltam majd keres azért, mégis csak a gyereke vagyok. De semmi. 1 év telt el. Már nem fűzök reményt. Pszichológus is próbál nekem segíteni. Fáj elfogadnom hogy ennyire voltam fontos az apámnak, hazamennék mert hiányzik de tudom hogy ha ezt megtenném akkor egész életemet neki élném, fájdalomban, megaláztatásban, érzelmi zsarolásokkal. Ezt pedig már nem tudom elviselni és nem is szeretném.
Van valaki hasonló helyzetben? Ti mit tennétek a helyemben?
Tovább kell lépni. Látod, ha ennyi idő alatt nem keresett, minek keresnéd ismét a társaságát? Nyilván nem fog megváltozni, ha ennyire érdekled...!
30 évesen amúgy sem vele kéne laknod.
Szomorú dolog ez, de felnőtt ember vagy 30 éves. Ne az apáddal akarj lakni mostmár hanem keress magadnak egy párt, nevelj gyereket, ha úgy van, legyél jó apuka te magad, itt az ideje felnőni.
Járj pszichiáterhez és engedd el őt.
Ne aggódj, majd fog keresni, hogyha kelleni fog valami neki. Akkor rögtön mintagyerek leszel a szemében.
Az ilyenektől azért megkérdezném, hogy mi a francnak csinált gyereket, hogyha nem kellett neki...
Nem értelek. Te jöttél el otthonról, te hagytad ott, nem ő küldött el, mért tőle várod, hogy keressen?
Szerintem az első lépést megteheted te is, azután majd eldöntheted, hogy akarsz-e további kapcsolatot vele.
Pár perces telefonálás, 1-2 órás találkozás nem ugyanaz mintha még otthon laknál! Ha bánt, felállsz és elmész, ha látod, hogy hiányoztál neki és megváltozott, akkor beszélsz vele máskor is.
Tedd félre a büszkeségedet és keresd meg.
Nehogy akkor akarj vele beszélni, mikor már nem lehet és az a lelkiismeretfurdalás el fog kísérni egész életedbe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!