Bele kellene törődnöm?

Édesanyám halála után egyedül maradtam 54 éves édesapámmal nagy vidéki családi házunkban, hatalmas rezsivel, és kiadásokkal. Persze próbálunk a házon túladni és kisebbe költözni, de ez nem egyszerű itt Borsodban.

Édesapám rokkant nyugdíjas, de mivel szerencsére nem annyira súlyos a betegsége, kevéske pénzt kap. Én magyar viszonyokhoz képest nagyon jól keresek, de szinte az utolsó fillérig feléljük úgy, hogy ő körülbelül a kiadásaink 25-30%-át fedezi, a többit én.

Úgy érzem csapdában vagyok. Utálom a vidéki életet, nagyon szeretnék már elköltözni és önálló életet élni, a céljaimnak élni, párkapcsolatot kialakítani, de így nem tudok, mert úgy érzem, nem hagyhatom itt egyedül, azt pedig még így sem tehetem meg, hogy önálló életet éljek és őt is segítsem. Egyre mélyebbre süllyedek lelkileg és hónapról hónapra csökken a motivációm, míg hasonló korú munkatársaim, haverjaim, élik saját életüket. Törődjek bele, és fogadjam el, hogy nekem így alakult?

24f