Mit tegyek hogy ne piszkáljanak folyton a gyermek válalással a szüleim? 34 éves vagyok egyedül élek,szeretnék családot majd, de folyton ezzel piszkál a család hogy mikor lesz gyerekem, mit tudnék csinalni?

"Amiket leírsz nagyobb lakás, nagyobb kocsi, több utazás, több élmény az nem észérv."

"Olyat nem nagyon hallani, hogy valaki korán szült és megbánta, de olyat igen, rengeteget, aki az ellenkezője. Nem lett gyereke és megbánta. Azok mindig megbánják. Mindig. Lehet mindet akarni, karriert, luxus lakást, autót, utazásokat, bulizásokat, de az idő ketyeg."

Én megértem aki nem akar a nyomorba szülni, azt is aki nem akar vállalni életre szóló felelősséget, mert tény, hogy Netflixezni vonzóbb. Amúgy az sem feltétlenül igaz, hogy az összes gyermektelen szingli csak bulikázik.

Inkább bánja meg valaki hogy nem lett gyereke, mivel azon könnyű segíteni.

"Nem tudtál mit mondani talán mert itt nincs észérv és valahol tudod hogy igaz"

persze hogy tudom. falun nőttem fel, tudom hogy vannak olyan családok akik öten osztoznak egy szobán. és azt is tudom, hogy a 0 magánszféra nem tesz jót egy embernek sem. ezért nem akarnám se magamat, se a páromat, se a gyerekeimet kitenni ennek.

"Amiket leírsz nagyobb lakás, nagyobb kocsi, több utazás, több élmény az nem észérv"

neked lehet nem, de nekem igen. én NEM akarom a páromon kívül mással egy szobában élni az életemet. a saját gyerekemmel se. én se anyámék seggében nőttem fel, volt külön szobám. volt nagy ház, nagy kocsi, sok utazás. mert megdolgoztak érte.

"Olyat nem nagyon hallani, hogy valaki korán szült és megbánta"

akkor nem hegyezed a füled rendesen. rengetegen sajnos megbánják. csak erről nem szabad beszélni, különben leírnak mindenféle szaranyának. de ettől még ez létező dolog.

"Nem lett gyereke és megbánta. Azok mindig megbánják"

ez biztosan egy reprezentatív felmérésből származik

Ja, a fiatalon vállalt gyereket nem bánják meg, csak azt, hogy ki az apja - az aztán tényleg nagyon szép, mikor már a gyerek bölcsőde korára szetmennek a szülők. Arról nem is beszélve hogy onnantól mennyi segítségre szorul másoktól, meg úgy a társadalomtól.

Ezt a generációt pedig azok neveltek fel akik huszonev elején csináltak a szocpol bebiket, talán van előttük példa.

Megmondod nekik, hogy

1. szálljanak le a hüvelyedről (így)

2. ha gyerekezni akarnak, csináljanak egyet

3. ha folytatják, ignorálod őket

És TÉNYLEG ignorálod őket. Telefont nem veszed fel, de én pl egy ilyennél (sokadszori kérésem ellenére is ment az agyatlan térítés) felálltam a karácsony ebédi asztaltól, visszamentem az albérletbe és újévig feléjük sem néztem.

Az ÉN testem, az ÉN döntésem, akarok-e gyereket és mikor.

51. hogy tud azon segíteni, hogy megbánta, hogy nem szült? Nem tudom mire gondolsz, talán örökbefogadás? Az nem ugyanaz.

Én is megértem, ha valaki nem akar nyomorba szülni én csak azt mondom, hogy végig kell gondolni miből mennyit akar elérni, mert az idő ketyeg és ha oda jut hogy megvan minden (kinek mi a minden) lehet hogy már késő lesz.

Öngyilkos anyuka? valaki említette. Igen, van ilyen depresszió is a szülés után, de azért ez minimális és ha ott vannak a szülők, férj vagy társ akkor tudnak segíteni.

53. Nem depresszív felmérés, hanem az ember nem lesz fiatalabb, és idős korában egyedül marad ennyi. 50-60 éves korodban már nem lesz kedved bulizni járni haverokkal mert azok sem lesznek. Mármint nem úgy mint 20 évesen hogy bármikor bárhova elmegy veled vagy bármikor találkoztok. Ha szerencséd van lesz egy társad akinek a családja befogad, vagy a testvérek gyerekei majd látogatnak, ha vannak és jóban vagy velük, de nem ugyanaz. Ha nincs szerencséd, mint ahogy fiatalon sem találja a kérdező és sokan mások a párjukat, akkor mi a garancia, hogy 50-60 éves korában, még ha gyerek nélkül is de lesz az ember mellett valaki. Azért egyedül élni szar, még fiatalon is legalább is huzamosabb ideig, nekem ez volt a tapasztalatom.

Persze az is lehet hogy a saját gyereked nem látogat simán benne van, de a kérdés hogy állsz hozzájuk. Nevelés kérdése szerintem. Ez nem azt jelenti, hogy azért akartunk gyereket, hogy majd eltartson, még mielőtt valaki ezt olvassa ki belőle, de örülni fogunk ha meglátogat, felhív. Nem fogom elvárni a lányomtól, hogy legyen gyereke és nem fogom cseszegetni, de ha esetleg korán szül valamiért támogatni fogom benne nem fogom lebeszélni és ha beszélgetünk erről biztos elmondom neki ugyanezeket és majd dönt.

Itt is ez a gond, mármint a kérdezőnél, hogy ha a szülők így fojtatják, nem fog velük szóba állni. Az egész mondandómat nem a kivételekre építettem, hanem a nagy számok törvényére, hogy a legtöbb esetben így van mert ez az élet rendje ennyi. Nem felmérés, de látod a kérdező is akar gyereket, és sokan írják hogy ugyanígy vannak. A meddőségi központok tele vannak, vajon miért és inkább 30-40-es nőkkel. Ezt tudom!

Illetve ahogy írtam beszélgetek kollégákkal, ismerősökkel, ők is elmesélik a saját és ismerőseik tapasztalatait.

"Nem depresszív felmérés"

REPREZENTATÍV. nézz utána mit jelent

"az ember nem lesz fiatalabb, és idős korában egyedül marad ennyi. 50-60 éves korodban már nem lesz kedved bulizni járni haverokkal mert azok sem lesznek"

tehát te csak azokkal az emberekkel tudsz kapcsolatot kialakítani akik a családodban vannak. ez elég szomorú, de az emberek nagyrésze képes barátságot kialakítani más emberekkel is. szomorú, hogy te nem tudsz, de nem kéne magadból kiindulni.

"mi a garancia, hogy 50-60 éves korában, még ha gyerek nélkül is de lesz az ember mellett valaki."

mondjuk kialakítasz magadnak egy baráti kört??? anyámék 50esek, több baráti körük van, velük mennek kirándulni, bulizni, szórakozni. hihetetlen ugye?

Mindegy, hagyjuk. A baráti kör nem ugyan az mint a gyereked. Nem arról beszéltem, hogy barátokkal nem tud eljárni bulizni, de akkor sem ugyan az. A barátoknak ott van a saját gyereke, családja és a bulizás másodlagos.

"anyámék is 50esek" hát ez az, hogy anyámék és nem anyám vagy apám csatlakozik egyedül a barátokhoz. És ki akar 50-60 évesen állandóan bulizni, nekem ugyan nem hiányzik én kibuliztam magam 20-30 éves koromban.

És a buli után otthon akkor is egyedül vagy, karácsonykor mindenki a családjával van nem a haverokkal. A kérdező be merte vállalni, hogy akar gyereket csak nem jön össze, sajnos bánni fogja bár drukkolok neki. Aki nem vallja be az is bánni fogja itt az élő Példa. Kolléganőm már 35-ön túl van, régebben beszéltünk a gyerek témáról, és nem vallotta be, hogy akar, ugyanezeket mondta, hogy hát meglesz gyerek nélkül stb. Már más területen dolgozunk, de még ugyanott ezért már évek óta nem beszéltem vele komolyabb témákról. A napokban hallottam, hogy terhes. Örülök neki, de azt a frusztráltságot éreztem rajta, hogy csak úgy mondja, hogy nem fontos a gyerek, közben gőzerővel ezen dolgozott, csak nem akarta elmondani, hogy pánikol, mert akkor még nem volt pasija sem. (most azt hallottam, hogy van és nem donortól van a gyerek) Megértem nyilván nem velem osztja meg ezeket, de ugyanazokat mondta amiket itt írtatok, gyerek nélkül is élet az élet, lehet bulizni stb. Neki meg van mindene, de majdnem ő is kicsúszott. Ezért mondtam az elején, hogy nem szabad halogatni, nagyobb kocsi, lakás utazás buli stb miatt. Ezek az élő példák és nem a felmérés mutatja meg a dolgot. Nem tudom hány éves vagy, de majd gondolj rám, ha ilyet hallasz majd ha 50-es leszel, vagy akár saját magad ha kicsúszol a gyerekből és meg bántad.

"És ki akar 50-60 évesen állandóan bulizni"

te hoztad fel...

"karácsonykor mindenki a családjával van nem a haverokkal"

kivéve akik de? képzeld vannak olyanok akik barátokat hívnak meg karácsonyra, vagy őket hívják meg. nem KELL egyedül tölteni az ünnepeket.

"Aki nem vallja be az is bánni fogja"

kivéve aki nem???? ennyire elképzelhetetlen neked hogy van aki tudatosan NEM akar gyereket? van aki kapcsolatot se akar mert elvan magában, pl Galla Miklós.

"Nem tudom hány éves vagy, de majd gondolj rám"

inkább nem, köszi :D