Amikor már egyedül jártál iskolába (általános- és középiskolába), reggelente anyukád készített neked reggelit és beszélgettetek vagy egyedül készültél reggel, amíg ő aludt?

Ha nem dolgozott reggel és otthon volt akkor mindig felkelt.

Kaját vittünk magunkkal de azt volt hogy én csináltam meg magamnak és az öcsémnek is előző este

Nálunk sosem volt olyan, hogy anyukám ne lett volna fent, mikor én felkeltem. Sőt, mindig is mondogatta, hogy nem tudja elhinni, hogy van olyan szülő, aki nem kel fel akkor, amikor a gyereke is felkel reggelente az iskola miatt. Szóval őneki alap volt az, hogy mindig felkel reggelente. Már elsős koromtól kezdve egyedül jártam az iskolába, szóval nem azért kelt fel soha sem, hogy elvigyen. Mondjuk az évek során a reggeli beszélgetés, meg minden átváltozott arra, hogy miután felkeltem, bementem a fürdőszobába elkészülni, és addig ő elkészítette a kávém, majd utána felmentem a szobámba elkészülni. És ennyi volt. Viszont ettől függetlenül ő mindig felkelt velem együtt minden nap. Sőt, már előttem fent volt mindig 1 órával. Egyszer volt olyan talán az évek során, hogy egész nap feküdt, mert beteg volt. De amúgy hiába aludt csak pár órát egy éjjel, minden egyes nap felkelt, mikor én. Pedig az aztán nem volt könnyű, mert egy időben reggel 4-kor keltem. Sajnáltam is őt érte, hogy miattam ő is csak 3-4-5 órát alszik, de hiába mondtam, hogy ne keljen fel, ő akkor is felkelt.

Amúgy még van időd. Jövőre lesz elsős, még nem vagy elkésve semmivel sem. Lehetsz jó anya, csak tenni kell érte. Nem kell már most temetni a dolgot, hanem a depresszióval kéne valamit kezdeni.

A mai világban már necces is olyan pici gyerekeket egyedül elengedni, de régen más volt :)

Ugyan, attól nem vagy rossz anya hogy később kelsz ha nem kell sehová menni! A gyerekek mind ilyenek, ha nem kell kelni akkor fent kukorékolnak már hajnalok hajnalán, és az egész héten dolgozó, kimerült felnőttek nem mindig tudják velük tartani az iramot.

Ahogy írsz, abból látszik hogy jó anya vagy, és a lehető legjobban akarod csinálni, biztos vagyok benne hogy nem úgy éli meg, ahogy te élted meg hogy egyedül kellett készülődnöd. Az más mikor gyerekként akkora felelősséget kell vállalnod hogy időben elkészülj és elindulj a suliba egyedül, ha nem kell menni sehová akkor nincs rajta felelősség, szerintem még élvezi is ezeket a laza tévézgetős reggeleket.

Nekem akkor voltak ilyen reggeleim, amikor hétvége volt és édesanyám a konyhában tevékenykedett már korán reggel. Élveztem hogy egy kicsit felnőttnek érezhetem magam, egyedül tévézhetek, és nálam lehet a távirányító :)