Miért nem mindig teljes értékű a második feleség?
Már régóta gondolkozom azon feltegyem-e ezt a kérdést.Döbbentem olvasgatom ugyanis e témával kapcsolatos véleményeket.
Tehát miért van az hogy a második feleséget legtöbben nem tartják egyenértékűnek az elsővel.Holott lehet jobban szereti férjét mint elődje.
Hogy lehetséges hogy legtöbben azt írják a gyerek örök,a férj mindig neki (nekik) kell kedvezzen hiszen a feleség lecserélhető.
Tévedés ne essék,mondandóm kizárólag felnőtt és különélő gyerekekre vonatkozik.Ez fontos!
Tehát miért gondoljátok azt felnőtt gyerekek és volt feleségek hogy a második feleség csak egy huszadrangú ember lehet a családban.
A kérései figyelmen kívül hagyhatóak.
Ő csak egy betolakodó a "gyerekek" életében.Ez felháborító hozzáállás.
Én úgy gondolnám adott két ember aki szereti egymást,törvény szerint férj-és feleség lesznek.Együtt élnek,megosztanak egymással örömet-bánatot.Elviselik egymás rossz napjait.Nem utolsó sorban szeretik egymást,szövetséget kötnek egy életúton.Olyan közel kerülnek egymáshoz lelkileg-testileg ahogy ez ember nem kerül közel a gyerekéhez soha.
Értem én hogy a vérség kötelez.Azt is értem hogy egy embernek a gyereke minden életkorban hihetetlenül fontos.De!
Álljunk meg egy szóra,egy felnőtt,már saját életet élő gyereknek nincs joga lenézni édesapja második házastársát!Nincs joga pofákat vágni,mellőzni őt,főleg nincs joga másodrendű házastársnak tekinteni.
Mert nem az.
Ugyanis ugyanolyan szeretettel,vagy még jobban fordulhat férje felé,mint az első feleség.
A férjnek pedig kötelessége ugyanazt a bánásmódot megadni második feleségének mint az elsőnek tette.Ugyanúgy vele kellene megosztani és megbeszélni döntéseit,terveit.
Itt azt látom sok felnőtt gyerek szinte semmibe veszi a második feleséget,mintha az csak egy félretehető tárgy lenne amikor éppen útban van.Sok felnőtt gyerek elvárja hogy édesapja mindig rendelkezésre álljon óhajára.Nem veszik a fáradtságot hogy megtudakolják édesapjuk jelenlegi társának hogyan lenne jó,mi az amitől megbántódik adott esetben.
Mielőtt félreértetek,szüleim szintén elváltak.Meg sem fordul a
fejemben hogy apámmal szervezzek programokat,rávegyem olyasmikre amit nem egyeztetett jelenlegi felségével.
Szeretem apámat,nem akarok köztünk konfliktust.Nekem így jó,hogy őt végre boldognak látom.Nekem is megvan a magam élete.
Tiszteletet ezzel megadom "mostohaanyám" felé,úgy veszem észre ez viszont is így van.
Így korrekt.
Felháborít hogy itt folyamatosan olvasom mehet az új feleség ahova akar a felnőtt gyerekekkel szemben neki kuss.Aztán csodálkoznak ezek a "gyerekek" ha az új feleség a háta közepére sem kívánja őket.
Ennyit akartam mondani,várnám a hozzászólásokat.Csak remélni tudom hogy ezúttal olyan vélemények is lesznek akik szerint a második feleségnek is ugyanolyan jogai kell legyenek mint az elsőnek.
válasza: válasza:
válasza:Kérdező nekem az eddigi hozzászólásokból az jött le hogy 10-ből 9 esetben utálják egymást az emberek. Ezért nem is lehet normális kapcsolatot fenntartani.
Mert vagy a gyerek utálja a második feleségét mert agyilag még gyerek, képtelen felfogni hogy az apja nem akar egyedül maradni
Vagy az új feleség ellenséges, azt hiszi hogy a férje csak az övé
stb...
Kevés szerintem az a tágabb "család" ahol nem utálják valamiért egymást az emberek. Szerintem sokszor csak hozzáállás kérdése lenne.
válasza:Azertaz mindent elarul, ha ti meg abba köttök bele "első alom". 🤣:-)
De nyugi, sok év kemény munkaja van abban a férjem felnőtt gyerekeinek, hogy ma már semmire ne tartsam őket.
A kifejezés nem tőlem szarmazik, nemrég hallottam egy éppen elégedetlenkedő nőtől és nagyot nevettem rajta, hiszen nekem korabban eszembe nem jutott volna így nevezni ... ráadásul én pont az vagyok, aki a gyerekes paromra is rászóltam és másra is, hogy ne nevezze már a SAJÁT gyerekét kölyöknek, kölöknek, akkor se, ha mérges rá.
Továbbra is a tapasztalat az, hogy a második, sokadik új párnak ott nincs tisztelet, elfogadas, ahol se a férfi, se a gyerekek, vagy ráadásnak az exe se zarta le rendesen az első kapcsolatot, dolgozta föl a válást, és erősen sérültek a gyerekek is. Ezen lehet lovagolni stilisztikailag, de fölösleges.
Egészséges lelkületű ember a vadidegenekhez is udvariasan szól, ha egy helyen kell laknia idegenekkel, akkor igyekszik megismerkedni velük, de minimum nem tesz keresztbe nekik, ha van a rokonának valakije, akkor köszön neki stb. Az a fajta hozzáállás, hogy nekem az apám új felesége senki/vadidegen/meg vele nem akarok beszélni, ne legyen ott mindig tőlem nagyon messze áll. (Pedig apam elvált és van második felesége, de én ennek nagyon örülök, és ha nem laknanak olyan messze biztos többet mennék én is hozzájuk, vagy jöhetnének együtt is hozzánk.)
Én első almos vagyok🤣.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!