Megvetendő az, hogy sok mindent "alám tettek?"
31, ebben szerintem mind egyetértünk.
De ezzel viszont nagyon kisarkítja, nemcsak a mélyszegénységben élők nem tudnak lakást tenni a gyerekük alá, hanem az átlagos színvonalon élők sem. Akik pont annyit keresnek amennyit fel is élnek. Van mit enni, van miből számlákat fizetni, és néha megengedhetnek maguknak extrákat, el tudnak menni évente egyszer nyaralni, satöbbi.
És ebből van a legtöbb, azért is nevezik átlagos színvonalnak, középosztálynak. És sokan ezeket a szülőket nézik le, hogy mennyire szar szülők, miért vállaltak gyereket ha nem tudnak neki lakást venni... Na ez piszkálja az én csőrömet, mert ha tisztességesen felnevelik a gyereket és sok szeretetet adnak neki, viszont nincs 20 milliójuk lakásra, attól még nem lesz valaki szar szülő.
Még mindig jobb lehet egy ilyen átlagos és szerető családban felnőni, mint amit a kérdező mond, hogy mindene megvan de lelkileg szenved mert a családja diszfunkcionális.
Orulj neki es ne gondolj magadrol semmi rosszat.
Ami kepessegek nem mennek, mert “apukad tulgondoskodo” volt azokat fejleszd tudatosan.
Egyebkent ennek kene lennie a normalisnak, hogy a szulok segitik a gyerekeiket... csak sajnos nem sokaknak telik ra. :(
Nekem erről egy közeli ismerősöm jutott eszembe. A gyerek kicsikét mindent megkapott, amit szeretett volna. A szülők soha nem mondtak neki nemet. Soha semmiért nem kellett kiállnia saját maga miatt, vagy tenni azért, hogy meg kapjon valamit. Ennek az lett az eredménye, hogy a középiskolában már nehézségei lettek, mert mindenki őt bántotta. Fél év után ott is hagyta. Ugye oda már az apuka sem mehetett be, mert csúnyán néznek a kicsi fiára. Munkahely azóta sem volt, mert egyszerűen nem tud alkalmazkodni. És igen, semmi önbizalma, egyszerűen egy nagy senkinek érzi magát.
Egy lakás egy jó kiindulópont. De ha a gyerek korodban nem segítettek, hogy normális életet élj, akkor az nem jó.
Az, hogy tudatában vagy annak, hogy bizonyos dolgokért nem kellett megküzdened, és emiatt kétes érzelmeid vannak, szerintem mindenképp becsülendö. Nem vágsz fel azzal, hogy mid van, mert tudod, hogy nem te szerezted meg öket, hanem alád tették, ahogy te fogalmaztál. Munka, lakás, szülök kapcsolatrendszere, ezeket kamatoztasd, hozd ki belölük és magadból a legjobbat. Ès ezzel nem azt akarom mondani, hogy hajtsd a pénzt mint a veszedelem, hanem pl elkülöníthetsz a számládon egy részt amit arra használsz, hogy rendszeresen segítesz valamilyen szervezetet, ami közel áll a szívedhez, pl állatmenhely, vagy árva gyerekek, ilyesmi. Ezzel a rossz érzéseid is kicsit kompenzálhatod meg jót is cselekszel. De hangsúlyozom, nem kell rosszul érezned magad és nem kell kompenzálnod, csak ötletelek itt.
Örülj neki, hogy ilyen szerencsés vagy, én szívesen cserélnék veled :)
Az lehet, hogy bizonyos dolgok kimaradtak az életedböl, mert belecsöppentél a jóba. Nekem brutális sztorijaim vannak, amik csak azért történhettek meg, mert pénz és kapcsolatok nélkül minimális nyelvtudással kimentem külföldre szerencsét próbálni alig 19 évesen. Akkor nagyon durva volt átélni azokat a dolgokat, de ha most visszanézek, büszke vagyok magamra, hogy miken átmentem, jókat lehet sztorizgatni róluk, meg néha élvezem, ahogy ledöbben az, aki esetleg hallgatja. Nekem ilyen élményeim vannak és én ezekböl tanultam, engem ezek vittek elöre és hozzájárultak ahhoz akivé ma váltam.
Neked másmilyen élményeid vannak/lesznek, te meg azokból fogsz tanulni, és téged meg azok fognak elörébb vinni és hozzájárulni a személyiséged fejlödéséhez. Az írásodból én okosnak és intelligensnek gondollak és szerintem tuti, hogy fantasztikus ember vagy. Ès ne érezd magad kevesebbnek azért, mert neked több jutott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!