Minden esetben bűnös és megvetendő az, aki kezet emel az anyjára vagy apjára?

Ne akard az egyik megvetendő bűnt egy másikkal igazolni...

És igen, minden esetben bűnös és megvetendő. Ahogyan az a szülő is, aki puszta szadizmusból, és aránytalanul bántalmazza a gyerekét.

Ha a gyerek egyértelműen rászolgált, és kap egy kis verést, az más tészta, az egészséges nevelés, hiába próbálják elhitetni, hogy nem az.

De persze nem a szíjjal verés kategóriára gondolok itt.

" tiszteljed a te atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj e földön és meglàssad a te fiaidnak fiait"

Kontra:

"ti szülék ne ingereljétek haragra a ti magzatitokat"

A tettleges fellépés egy szülővel szemben csak védekezés esetén tiszta dolog

Mind a két tett bűn.

Az is, ha egy szülő veri a gyereket és a fordítottja is. Van értelme bűnre bűnnel reagálni? Nem hiszem.

Tisztelni muszáj, de szeretni nem az. És a kettő nem egy és ugyanaz.

Minden esetben az.

https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ke..

Erre már kaptál instrukciókat.

Amennyiben a szüleid is ezt a dialektikai módszert alkalmazzák, egyikőtök sem különb sokkal a "Deákné vásznánál."

Azt szeretnéd, hogy majd a publikum feloldoz?

Vagy a szüleidet?

Itt kaphatsz érdemi választ:

NANE

Ingyenes segélyvonal: 06-80-505-101

Minden este (szerda szünnap) 18 és 22 óra között

[link]

Családon belüli erőszak:

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat

(80) 20-55-20

Elérhetőség ideje: A nap 24 órájában, non-stop

Igen az, mivel az erőszak újabb erőszakot fog szülni. Ha a gyereket verik otthon, akkor forduljon segitségért. tegyen feljelentést. Önvédelem megint más, de nyilván nem esek neki a saját anyámat verni. Nem kell megbocsájtani, viszont az állandó verekedés sem megoldás.

Visszatérve a kérdéshez amely ezt a kérdéset ihlette. Mivel a kérdező szavaiból az jön le, hogy bánja amit tett, hiszem azt, hogy az anyját nem azért ütötte meg, mert az pont a fejét indult beverni a falba...

Egyszer volt kisebb korunkba,talán 10évesen,mikpr a növérem belerúgott anyába valahogy.

Egy kis bevezetés:

Velünk anya kisiskolás korunkban nagyonszigorúan bánt a tanulást illetően.

Úgy nem telhetett el egy nap se,hogy ne tanuljunk. Mindent felkérdezett, volt,hogy valamit még ő maga is megtanított.

Leellenőrizteaz összesháázit.

Ötösnél rosszabb jegyet nem hozhattunk haza.

Már alsóban is csak kitűnő bizonyítvényunk lehetett,mert azt akarta,hogy jó gimibe,egyetemre kerüljünk.

Ezzel nem is lenne baj. Még hálásis vagyok,hogysosehanyagoltuk el a tanulást.

De az a terror azért rossz volt. Mert neki mindig hamar elborul,elborult az agya.havalamit nem értettünl,már kiabált velünk,vagy rosaz jegyet,pl négyest hoztunk haza. Volt hogy megrángatott,felpofozprr.

Pl nekem az óra .egértése nagyon nagyon nehezen ment. És annyira mérges volt rám, megijedtem tőle és bemenekültem a wcbe.

Bocsi nem ez volt kérdés,csak beakartam vezetni a szituációt,mikor tesóm belerugottanyába.

Tesómnak mindig is csúnyá cs ka voltaz írása.

És mikor az eset történt, anyának elege lett abból,hogy iéyene csúnyán ír nővérem a füzetébe.

Összegyűrte az egészet,és neki ment anya tesómnak,aki az ágyban pihent.

Ütni kezdte,pofozni. Tesóm pedig annyira megijedt,hogy visszarúgott a lábával a hasába azt hiszem. De állítása szerint nem erősen.

Anya pedig eljátszotta a hattyú halálát. Minden rokonnak,ismerősnek elmesélte, hogy bántotta a lánya.

És napokig ,hetekig fájlalta a hasát.

De nem hiszem el,hogy olyan erősen rúgottvolna.

És a mai napig nem értem,hogy miért nem saját magát hibáztatta. Az őagyaborult el.