Meddig normális egy gyereknek otthon lakni? És a szülőknek hány éves koráig illene ezt "csendben tűrniük"? Egyáltalán a szülő vagy a gyerek hibája, ha nem kötözik el "időben"?

Szerintem amíg tanul addig mindenképpen.

De! Elvárások azért kellenek egy gyerektől azért mert tanul, akár itt-ott részmunkaidőben dolgozni, hogy legyen tartaléka, legyen mihez nyúlni stb.

Diákmunka, bármi, ami belefér a tanulás mellett.

Viszont a szülőnek is fel kell készülnie arra, hogy a gyerek előbb-utóbb kiröppen és el kell indulnia az életben.

Gondolok itt akár megtakarításra vagy egy kis lakás amivel elindulhat, ha elvégezte a tanulmányait és a saját lábán meg tud állni.

Más kérdés az, hogyha nem tanul, csak van.

Azt nem engedném, saját családomból van tapasztalat.

Ha nem akar dolgozni (ki akar?), nem akar tanulni akkor is választania kell valamelyiket mert nem lehet élni a vak világba.Nálam.

Ha a vak világba akar élni, akkor költözzön el , hamar megtapasztalja, hogy mire megy a semmivel.

Szerintem nincs erre konkrét kor mert mindenki élete máshogy alakul.

Pl ha valaki 25 éves koráig egyetemre jár mondjuk valami komolyabb szakra ahova tényleg sokat kell tanulni az teljesen elfogadható.

De ha valaki érettségi után évekig otthon van és munkát sem keres szerintem max 1 évig tűrhető.(Talán addig sem)

Ha dolgozik és mondjuk a hitel önerőre gyűjt akkor addig amíg nem gyűjti össze.

Szóval szerintem ez sokban függ a gyerek hozzáállásától.

Ameddig tanul, vagy nincs még olyan egzisztenciája, hogy el tudjon költözni, nincs probléma. Szerintem azzal sincs gond,ha valaki 30 évesen otthon lakik, mert mondjuk lakást/házat szeretne venni és erre spórol, amennyiben az otthonlakás mindkét félnek megfelel.

Lányom 23 éves, még tanul, dolgozik egy helyen ösztöndíjjal, ami nem sok. Igénye lenne rá, hogy elköltözzön, de anyagilag nem teheti meg, inkább gyűjtögessen, tanuljon, ameddig itt vagyunk ne azon kelljen aggódnia, hogy a számla mellett vehet-e kenyeret. Mivel keveset keres nem kérünk a rezsibe, de ruhát, ha elmegy valahova, bérletet stb. magának fizeti, valamint rengeteget segít itthon, ez természetes neki, kérni sem kell.

Nekünk nem teher, de persze minden háztartás más, mindenki csinálja a maga módján, de én a magam részéről támogatom amíg látom benne a törekvést, hogy csináljon valamit, a dolgozni akarást.

a szülőknek hány éves koráig illene ezt "csendben tűrniük" - ez vicces.

Én a környezetben szinte kizárólag olyanookat látok, ahol a szülő a küszöbre fekszik, lelkileg zsarol, mindent bevet, csak a felnőtt gyerek ne költözzön el, akár még házastársat is "eltűrnek". Aztán meg a fejéhez vágja, hogy semmire sem vinné a szülei nélkül. Persze, ott a ház, a kerti munka stb., azt mind a fiatal intézi. Amivel nincs is semmi baj, de akkor legalább ne cs*sztesse se a társadalom, se a környezete azt a szerencsétlent!

5-ös

Nem arról volt szó, hogy nem jöhet-mehet bármikor amikor szeretne.

De az érdekei azt kívánják, hogy az életre legyen nevelve és stabilan álljon a lábán.

Vannak olyan pillanatok, amikor ez egy szülőnek katasztrófa, de a gyereknek tudnia kell élni.

Fontos, hogy tudjon számítani a szüleire , persze.

Nálam ez olyan 25 év max alapesetben. Addigra már elvégzett minden iskolát és dolgozik. Ha dolgozik, akkor a saját lábára kell hogy tudjon állni. Nem kell azonnal lakást venni, lehet albérletben is élni és szépen lassan boldogulni.

Vészhelyzetben nyilván haza jöhet, de akkor sem a végtelenségig. Az élet célja önállósodni és nem a szülőkön, szülőkkel élni.

Én úgy gondolom hogy ameddig tanul és jó a kapcsolat, de én mindenkeppen gyűjtők a gyereknek hogy ne az legyen hogy végzett az iskolával és 30 evesen is velünk lakik mert nem tud felrerakni albi mellett meg evekig gyűjtögetnie kelljen hogy legyen valami indulója hanem legalább egy kis osszeget tudjak neki adni oneronek mert jelenleg mashogy magától nem tud valaki a lábára allni és nem egeszseges felnőtt emberként együtt élni a szülőkkel főleg nem akarom hogy kerulgetnem keljen a vadidegeneket ha felhoz valakit stb

Persze mindig jöhet meg mehet majd ahogyan akar de nagyon fontos lépcső a különválás szakasza, akkor válik igazán önállóvá az ember