Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » 23 évesen bűntudatot érzek,...

23 évesen bűntudatot érzek, hogy el akarok menni itthonról. Mit tehetnék, hogy ne érdekeljen más véleménye?

Figyelt kérdés

Nos kicsit lehet hosszú leszek.

23 éves vagyok és anyám egyetlen gyereke. Az első szülött gyereke valami rendellenességben meghalt kicsivel születés után. Ez eléggé megviselte.

Ezért is nagyon óvnak itthon. Konkrétan időben kell hazaérnem este ha valahova egyedül megyek. Múltkor már a nagyim a kapuban várt, mert kicsit később értem haza mert dugó volt. És tudták, hogy hol vagyok, de mégis este 9 után anyám írt, hogy "Hol vagy??". És ez sokszor előfordul. Anyámmal és nagyimmal lakok születésemtől fogva és manapság úgy érzem, hogy emiatt nincs önállóságom. Egy burokban vagyok a szobámban. Régóta vágyok önállóságra és saját magán szférára. Addig eszembe se jutott az albérlet téma, míg barátnőm előhozta. Baromira megtetszett az ötlet, mert sokkal több szabadságom lenne, nem kellene beszámolnom mindenről és a többi. Viszont tudom, hogy csak azért csinálják ezeket mert féltenek, de néha már betegesen. Keresztanyám szerint is jogos hogy aggódnak, hiszen amilyen alakok vannak a világban manapság. De ennyi erővel kísérhetnek kézen fogva ha hajnalban vagy este jövök megyek valahová, mert akkor is simán érhet valami az ő felfogásuk szerint. Sokszor tervezem a költözést, sőt felvetettem nekik mint ötlet és nem bánnák. Bár tudom, hogy anyám szerintem befordulna ha elmennék, de csak számított arra, hogy egyszer külön életet fogok élni és már nem kell a gondoskodásuk igaz? Nem szeretnék 30 éves koromig itthon élni, mert eléggé zavarnak a család hektikus szokásai és gyűjtögetési mániái. A konyhába konkrétan nem tudok egy tányért se rakni az asztalra, mert ellepi a cucc, pedig a konyha a kedvenc helyem. Semmi problémám nincs velük, remek a kapcsolat de manapság már kezd minden idegesíteni. Amint összegyűjtenék egy bizonyos összeget, elmennék albérletbe. Csak bűntudatom van, hogy itt hagyom anyámat és mindenkit. Nos ennyi lenne épp. Mit tegyek, hogy ne érezzek bűntudatot? Mellesleg ha láttok hasonló kérdést akkor lehet én raktam ki csak most kiegészítem pár információval. Előre is köszönöm a válaszokat! 23L



2020. okt. 7. 05:22
1 2 3
 21/26 anonim ***** válasza:
52%

Ez a te életed, kérdező. Nem anyudé, nem a miénk, nem az atyaistené, hanem a tiéd! Azt tedd, amit helyesnek látsz, és ne törődj azzal, ha másnak ezzel nem nyered el a tetszését. Mindenkinek úgysem tudsz megfelelni, kár is próbálkozni, és ha mások elvárásai szerint élsz, egy idő után rájössz, hogy 4elment melletted az élet, és magaddal, a céljaiddal még nem törődtél.

Gyermekként meg kellett felelned a szüleid elvárásainak.

Később a nevelők, tanítók,, tanárok, főnököd elvárásainak.

Ha lesz párod, az ő elvárásainak is meg kell majd feleljél. A gyermekedének is! Úgyhogy most kapd össze magad, és csak a saját érdekedet tartsd szem előtt.

2020. okt. 8. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/26 anonim ***** válasza:
58%

"Ha lesz párod, az ő elvárásainak is meg kell majd feleljél. A gyermekedének is!"

Te így éled az életedet tényleg, hogy folyton pedalozol?

Megfelelési kényszer a javából...

2020. okt. 8. 18:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/26 anonim ***** válasza:
41%

22 :D Ez jó.


Én eljöttem, mert nem akartam már tovább olyan élethez alkalmazkodni, ami nem az enyém.

Én is messzebb költöztem, más városba.

Nem volt rossz a kapcsolat, de ez az ellenőrizgetés, minden szabályozása, és minden csak úgy volt jó, ahogy anyám kitalálta, abból már nem akartam többet.

Most jó a kapcsolat, mivel átalakult.

De ezt a lépést nekem kellett megtennem (mondjuk vicces is lett volna, ha anyámék költöznek ki a házból máshova, hogy önálló lehessek :D )

2020. okt. 9. 00:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/26 anonim ***** válasza:
33%

"Ha lesz párod, az ő elvárásainak is meg kell majd feleljél. A gyermekedének is!"


Te így éled az életedet tényleg, hogy folyton pedalozol?


Megfelelési kényszer a javából...


----------------------


Megfelelési kényszer? Fogalmad sincs az életről, 22-es. Kicsit vegyél vissza az arcodból, mert így aligha fogsz boldogulni.

Neked gyerekként nem voltak elvárásaid az ősök felé? Nem vártad el, mikor fájt a hasad, hogy mindent félredobva veled foglalkozzanak? Amikor összeszartad magad magad, nem vártad el, hogy tisztába tegyenek? Most nem várod el tőlük,, hogy eltartsanak, legyen fedél a fejed fölött, suliba járhass, és villoghass a legújabb telefonoddal?

Ha te szülő leszel, neked nem kell majd hasonló elvárásoknak megfelelned?

Ha párod lesz (bár ilyen hozzáállással aligha lesz), nem várod el tőle, pl a hűsége? És ő nem várja el, hogy rá figyelj és ne a telefonodat buzeráld?

Észre sem veszed, pedig naponta elvárásokat támasztasz a külvilág elé, és az is ugyanúgy elvár tőled alapvető dolgokat, amiknek vagy meg tudsz/akarsz felelni, vagy nem. Ez nem megfelelési kényszer, öcsibogyó, hanem az élet maga!

2020. okt. 9. 12:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/26 anonim ***** válasza:
0%

"Neked gyerekként nem voltak elvárásaid az ősök felé?"

De, biztos. Csakhogy attól még nem egy buta gyerek körül forgatták a világot, hanem úgy éltek, ahogy jónak látták - nekem meg elmagyaraztak, hogy mikor mi miért nem lehet úgy, ahogy én elvarnam.


"Nem vártad el, mikor fájt a hasad, hogy mindent félredobva veled foglalkozzanak? Amikor összeszartad magad magad, nem vártad el, hogy tisztába tegyenek?"

Nem. Túl kicsi voltam hozzá, hogy ilyeneket vegiggondoljak, és elvarasaim alakuljanak ki. Csak sírtam, aztan amikor tisztába tettek, megint elvoltam. Nem az én nem is létező elvarasaim miatt foglalkoztak velem, főleg, ha valami bajom volt, hanem szeretetből.


"Most nem várod el tőlük,, hogy eltartsanak, legyen fedél a fejed fölött, suliba járhass, és villoghass a legújabb telefonoddal?"

Nem. Felnőtt vagyok, eltartom magamat - és mellesleg napi szinten segítek az egyiküknek (aki még él) bevasarolni, stb. - de nem azért, mert elvarja, hanem szeretetből.


"Ha te szülő leszel, neked nem kell majd hasonló elvárásoknak megfelelned?"

Nem, attól, hogy az ember szülő lesz, még egyáltalán nem fog arról szólni az élete, hogy elvarasoknak kelljen megfelelnie, sőt, minél felnőttebb, annál inkább rajon, hogy nulla értelme van mások elvárásainak megprobalni megfelelni, hiszen mindenki mást vár el, és az elvarasok sokszor nem összeegyeztethetoek egymással, ezert lehetetlen is mindenki elvárásainak megfelelni, ezért egyre szabadabban, egyre inkább ő maga dönti el, hogy mikor mit csináljon és mit ne, tudod, öcsibogyó?

2020. okt. 9. 19:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/26 anonim ***** válasza:
50%
Óh, bocs. Higgy, amit akarsz, és legyen tiéd az utolsó szó
2020. okt. 10. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!