Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » 23 évesen bűntudatot érzek,...

23 évesen bűntudatot érzek, hogy el akarok menni itthonról. Mit tehetnék, hogy ne érdekeljen más véleménye?

Figyelt kérdés

Nos kicsit lehet hosszú leszek.

23 éves vagyok és anyám egyetlen gyereke. Az első szülött gyereke valami rendellenességben meghalt kicsivel születés után. Ez eléggé megviselte.

Ezért is nagyon óvnak itthon. Konkrétan időben kell hazaérnem este ha valahova egyedül megyek. Múltkor már a nagyim a kapuban várt, mert kicsit később értem haza mert dugó volt. És tudták, hogy hol vagyok, de mégis este 9 után anyám írt, hogy "Hol vagy??". És ez sokszor előfordul. Anyámmal és nagyimmal lakok születésemtől fogva és manapság úgy érzem, hogy emiatt nincs önállóságom. Egy burokban vagyok a szobámban. Régóta vágyok önállóságra és saját magán szférára. Addig eszembe se jutott az albérlet téma, míg barátnőm előhozta. Baromira megtetszett az ötlet, mert sokkal több szabadságom lenne, nem kellene beszámolnom mindenről és a többi. Viszont tudom, hogy csak azért csinálják ezeket mert féltenek, de néha már betegesen. Keresztanyám szerint is jogos hogy aggódnak, hiszen amilyen alakok vannak a világban manapság. De ennyi erővel kísérhetnek kézen fogva ha hajnalban vagy este jövök megyek valahová, mert akkor is simán érhet valami az ő felfogásuk szerint. Sokszor tervezem a költözést, sőt felvetettem nekik mint ötlet és nem bánnák. Bár tudom, hogy anyám szerintem befordulna ha elmennék, de csak számított arra, hogy egyszer külön életet fogok élni és már nem kell a gondoskodásuk igaz? Nem szeretnék 30 éves koromig itthon élni, mert eléggé zavarnak a család hektikus szokásai és gyűjtögetési mániái. A konyhába konkrétan nem tudok egy tányért se rakni az asztalra, mert ellepi a cucc, pedig a konyha a kedvenc helyem. Semmi problémám nincs velük, remek a kapcsolat de manapság már kezd minden idegesíteni. Amint összegyűjtenék egy bizonyos összeget, elmennék albérletbe. Csak bűntudatom van, hogy itt hagyom anyámat és mindenkit. Nos ennyi lenne épp. Mit tegyek, hogy ne érezzek bűntudatot? Mellesleg ha láttok hasonló kérdést akkor lehet én raktam ki csak most kiegészítem pár információval. Előre is köszönöm a válaszokat! 23L



2020. okt. 7. 05:22
1 2 3
 1/26 anonim ***** válasza:
97%
Egyszerűen muszáj megtenned ezt a lépést. És mond el nekik hogy mit érzel ne keltsenek benned bűntudatot..
2020. okt. 7. 05:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/26 anonim ***** válasza:
88%

"nem kellene beszámolnom mindenről"

Dehogynem: csak akkor majd nem személyesen, hanem telefonon. 😜

Amirol nem akarsz beszámolni, arról már rég nem szamolsz be nekik.

Ha tiszta lelkiismerettel költözöl el (nem azért, hogy kiszurj valakivel), akkor nincs miért bűntudatot érezned. Ha így lesz jobb az egész családnak, vagy legalább neked (és közben senkinek sem lesz rosszabb), akkor menj nyugodtan. De ne messzire tőlük. Pár utcával arrébb is elég, akkor kevésbé fognak aggódni, az onallosagod viszont ott is ugyanúgy meglesz, mint ha a világ végére mennél.

2020. okt. 7. 06:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/26 A kérdező kommentje:
pár utcával arrébb gondoltam pont, mert ne aggodjanak annyira értem, sőt én is bármikor átsétálhatok akár.
2020. okt. 7. 06:23
 4/26 anonymousreview60 ***** válasza:
100%

Ne legyen lelkiismeret-furdalásod, mert nem segít és nem is indokolt. Ha - esetleg - zsarolnak, az meg tilos. Amire készülsz az az élet rendje.

Anyukád mindent egy lapra tett fel: egyszem gyerekére rád. Te voltál eddig az élete értelme. Ez az elvált anyáknál gyakori. A gyereket megszokni egy tortúra, elengedni kissé gyász. Az a felnövéssel jár, hogy el kell költözni. Az is, hogy nem mondasz el neki mindent, akkor sem, ha ő tudni szeretné. Majd segíts anyádnak párt, hobbit találni.

2020. okt. 7. 07:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/26 A kérdező kommentje:

Köszönöm a tanácsokat!

elgondolkoztam kicsit és tényleg ideje lenne a saját lábamra állni bűntudat nélkül. Elején kicsit nehéz lesz megszokni az egyedüllétet, de meg lehet szokni. :)

2020. okt. 7. 07:59
 6/26 anonim ***** válasza:
78%

Attól nem lehet bűntudatod, mert a saját életedet szeretnéd élni.

Édesanyáddal szomorú ami történt, viszont az az ő élete, vele történt meg, nem vetítheti ki rád a múltban történteket.

2020. okt. 7. 09:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/26 anonim ***** válasza:
68%

Azért 23 évesen már be kellene látnod, hogy nem normális, amit csinál a családod, érzelmileg magukhoz akarnak láncolni, hogy ne legyen saját életed.


Nehogy már bűntudatod legyen azért, mert a saját lábadra akarsz állni, megkezdve a felnőtt életet.

2020. okt. 7. 09:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/26 A kérdező kommentje:
Sajnos erre már rájöttem ezért is akarok lelépni.
2020. okt. 7. 09:47
 9/26 anonim ***** válasza:
A nem teljes családban élőknél torz kapcsolatok alakulhatnak ki. Anyád és nagyanyád számára te vagy az egyetlen, holott nyilván nem saját maguknak neveltek, hanem, hogy majd önálló legyél. A családi kapcsolatokban az egymás kölcsönös tiszteletben tartása fontos, de ne legyen egyoldalú. Neked nem kell semmiféle bűntudatot sem érezned, mert nem követsz el bűnt. Anyádéknak kell másfajta törődést kialakítaniuk.
2020. okt. 7. 09:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/26 Savlekotő ***** válasza:
100%
Már most olyan szinten vagy érzelmileg hogy nem nagyon fogsz tudni onnan kitörni,vagy sajnos hatalmas konfliktus árán,vagy 30 évesen is otthon szorongsz majd.. 23 évesen nem szabadna bűntudatot érezned mert a saját életed élnéd,itt már látszik a probléma gyökere..
2020. okt. 7. 09:50
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!