Ide vagyok kényszerítve a a szüleimhez, de már elegem van belőlük. Mit lehetne tenni?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
20-as számú válaszomat az agyhalott ítélkezés- és bunkóságpártiak jól lepontozták, magukról kiállítva a jellemrajzot.
Tudjátok! Aki rendben van magával, az nem megy neki a másik embernek, nem gúnyolódik, nem tapos bele a másikba. vagy segít vagy ignorál. Úgyhogy ez a lepontozás számomra beszédesebb mindennél.
Kérdező! Egyfelől ne foglalkozz azokkal, akiknek annyira szar az életük, hogy ilyenkor kiprojektálják a belső diszharmóniájukat!
Én a helyedben vagy azt csinálnám, hogy telibe leszarnám a szülők rigolyáit. Azaz: hálás ifjúként, ami objektíve egy koorekt értékrendbe belefér, azt megtenném, beszállnék anyagiakkal stb, de csak az életszerűség és a korrektség szintjéig. Ezen felül meghúznám a határaimat. Nem engednék egy bizonyos mértéken felül beleavatkozni az életembe.
Másik opció: ha jól keresel és nehezen viselhető ez az együttélés, akkor talán még egy társbérleti egy szoba is jobb alternatíva. Legalább egy időre, amíg magadban is tisztázod, rendezed a dolgokat.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Én tök jól éreztem magam az első kijárási korlátozás alatt.
Amikor szabadnapos voltam: Hentergés az ágyban, sült szalonna, sör-sör-sör, video, és sok alvás.
Amikor dolgoztam, csak akkor idegesített a vének időkorlátja, mert jellemzően akkor tudtam volna elmenni kaját venni, amikor csak ők mehettek (buszt vezetek amúgy).
Hét végén, vagy több szabadnap alatt találkozás a párommal (vidéken lakik):
az "én időmben", azaz 9-ig bevásárlás, majd az élelem házhoz szállítása, közös főzőcske, napozás a teraszon, stb.
De ha úgy jött ki a munkaidőnk (ő is folyamatos munkarendben dolgozik), hogy 2 hétig nem láttuk egymást, ott volt a messenger, meg a telefon. Meg az ilyen egy-egy szabadnapokon, ismétlem, a sokáig alvás, tévénézés, ügyeletes macska magam mellé szólítása, mert puha, meleg, és dorombol -hol itt a hiba?
Szóval jó dolog az, ha "egyedül" van "bezárva" az ember.
Én pl. a páromon, és a macskákon kívül konkrétan senki mást nem akarok magam körül tudni. Örülök, ha csend és nyugi van.
F/48
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!