Anyám elkótyavetyéli a munkaéveit, majd kijelenti, hogy majd nyugdíjas korában eltartom. Igaza van?

Anyám sosem keresett sokat, de miután megszülte a nálam 18 évvel fiatalabb öcsémet, 10 évig otthon maradt vele és apám tartotta el. Apám jól keres, de csak feketén, papíron minimálbért visz haza. Anyám most elvállalt egy állást, ahol 150 000 Ft-ot keres, és felajánlottak neki egyet 210 000-ért, de visszautasította, mert hogy ott nehezebb a munka. Megkérdeztem, miből lesz így nyugdíja, azt mondta, nem lesz, majd én eltartom.

Na, most a tényállás az az, hogy én ugyan tényleg jól keresek, csak éppen nincs semmim, sem ingatlanom, sem autóm, mivel meztelen seggel indítottak el az életben. Majd ha összegyűlik az önerőm, még 30 évig törleszhetem a lakást, mellette talán gyereket is vállalok majd. Szerintem épp elég lesz a magam kiadása, most komolyan anyámat is kellene támogatnom, mert alig lesz nyugdíja?

Nem jutok szóhoz azóta, mióta ezt az arcomba vágta, illetve utána kioktatott, hogy mégis, hogyan tegyen félre ennyi fizetésből, bezzeg nekem milyen jó.

Még 10 éve van a nyugdíjig, tudom, majd ráérek akkor foglalkozni vele, de megmondom őszintén, annyira ideges vagyok, hogy nem hagy nyugodni.

Ti támogatnátok ebben a helyzetben?