Mit tegyek hogy ne essen rosszul ennyire?
Évekkel ezelőtt elváltam és tavaly férjhez mentem egy özvegy férfihoz. Mindkettőnknek van egy lánya, az övé most múlt 24, az enyém 20. Tőlünk külön élnek.
Én tisztában vagyok vele hogy mindketten a saját gyerekünk iránt tartozunk anyagi és egyéb felelősséggel. Mégis van valami ami nagyon-nagyon bánt. Férjem jól keres, mindent megadott lányának. Egyetem, jogosítvány és kocsi, plusz dolgok. Anélkül hogy a lánya dolgozott volna egy percet is, megkapott mindent. Sőt kifogott egy vagyonos párt magának, plusz az apjától is csurran-cseppen pénz ha kér, még mindig nem dolgozik. Az én lányom anyagilag nehéz helyzetben van. Többek között hitelfizetésem miatt az anyagiakat alig tudtam finanszírozni, ezért nyáron folyamatosan diákmunkára járt. Továbbtanulás szóba sem jött, érettségi után gyorsan elhelyezkedett hogy legyen saját pénze és ne függjön tőlem. Most a virus helyzet óta rettenetesen hiányzik hogy felsőbb iskolája ill. szakmája legyen, de nincs miből. A lényeg, férjem családja jómódú, a lánya megkap mindent anélkül hogy tenne érte bármit is. Az én lányom hiába dolgozik, sosem fog elérni olyan szintet, hiszen ahhoz komolyabb iskola kellene. Én már nem tudom őt segíteni, nagyon rossz így élni, folyamatosan szembesülni vele hogy párom lányának mennyivel jobb és könnyebb élete van. Hiába tudom hogy párom nem hibás, állandó igazságtalanságot érzek amiért az én gyermekemnek nem ugyanolyan jó mint az övének. Az én gyerekemet nem segíti az apja, hiszen felnőtt már, plusz az apja messze él. Már magamban haragszom páromra és a lányára, hiszen ha testvérek lennének az enyémnek is járna ugyanannyi jó. Sokszor utaltam erre érthetően hogy bánt, de párom csak hallgat nem tesz semmit. Szerintetek sem kellene hogy segítse az én lányomat is? Gondolom nem. Miért érzem mégis magam ennyire rosszul?
válasza:Szóval nem dolgozol, tehát téged is eltart és még a gyerekedet is támogatnia kéne?
Ne haragudj, de ez pofátlanság. Akkor is, ha önhibádon kívül vagy ilyen helyzetben.
NEM kötelessége pénzelni a gyerekedet, nem őt vette el feleségül. Mondjuk ha elvette volna, akkor se lenne.
Ja és ha még csak nem is kifejezetten gazdag, akkor mit gazdálkodsz a pénztárcájával? Nem gondolod, hogy a te eltartásod is kivesz már jókora összeget a zsebéből, hát még a lányodé mennyit venne? Na mindjárt nem is keresne olyan jól.
válasza: válasza: válasza:
válasza: válasza:Aranyos vagy, hogy ilyen megengedő vagy a volt férjeddel, a lányod apjával kapcsolatban, hogy nem támogatja a lányodat, mert már felnőt; a mostani férjedtől viszont elvárod a dotációt. Egy felsőbb szakképesítés több százezer, meg még tartsa majd el a lányod, amíg újra munkát talál...-el is mosolyodtam, amikor azt írtad, nem milliókra vársz.
Gondolom, dolgoztál eddig. Ha keveset is, de tehettél volna félre a lányodnak. Ha a volt férjed is adott volna egy kicsit, mindjárt előrébb van a lányod. Lehet, hogy akkor még a mostani férjed is a zsebébe nyúl, mert látja, hogy ti is tesztek valamit, nem csak tőle (akinek tényleg semmi köze a lányhoz) várjátok a lét.
Akármilyen nehéz volt, és akármennyire keveset kerestél, valami picurkát tehettél volna félre a lányodnak. Ha nem tetted, nem baj, de ne másra haragudj, mert ő nem teszi meg. Magatokra (volt férjeddel) haragudj, vagy senkire.
válasza: válasza:fordítsuk meg. a párod lányának meghalt az édesanya. meghalt, érted?
az apja ennyiben tudja kárpótolni, hogy támogatja őt anyagilag
a te lányodnak él az anyja-apja. az anyját (a lányod anyját, azaz téged) már eltartanak. miért nem a volt férjed tökére lépsz rá?
válasza:Annyira, de annyirra az anyámra emlékeztetsz ezzel a kettős mércével, amit képviselsz. Haragudsz, mert a te lányodnak nem jutott annyi az életben, mint az új férjed lányának, fortyogsz magadban és másokat okolsz, irigykedsz, hogy nekik több van és nektek kevesebb, ahelyett, hogy megpróbálnál segíteni a lányodnak és tenni valamit az érdekében. Pont, mint az anyám. Közben még neked sincs munkád. Akkor most nyugdíjjadik nem is lesz?
Egész életemben ment a panaszkodás, hogy ők soha semmit nem kaptak a gazdag rokonoktól. Pedig csak apukám tesójának is annyi volt az érdeme volt, hogy jól házasodott fiatal korában és gazdag férjet talált.
Ha nem akarod elveszíteni a férjedet, jobban teszed, ha megpróbálod áthangolni a gondolkodásodat (anyámnak nem sikerült). Mert az irigykedés nem fog segíteni a lányodon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!