Mit tegyek hogy ne essen rosszul ennyire?
Évekkel ezelőtt elváltam és tavaly férjhez mentem egy özvegy férfihoz. Mindkettőnknek van egy lánya, az övé most múlt 24, az enyém 20. Tőlünk külön élnek.
Én tisztában vagyok vele hogy mindketten a saját gyerekünk iránt tartozunk anyagi és egyéb felelősséggel. Mégis van valami ami nagyon-nagyon bánt. Férjem jól keres, mindent megadott lányának. Egyetem, jogosítvány és kocsi, plusz dolgok. Anélkül hogy a lánya dolgozott volna egy percet is, megkapott mindent. Sőt kifogott egy vagyonos párt magának, plusz az apjától is csurran-cseppen pénz ha kér, még mindig nem dolgozik. Az én lányom anyagilag nehéz helyzetben van. Többek között hitelfizetésem miatt az anyagiakat alig tudtam finanszírozni, ezért nyáron folyamatosan diákmunkára járt. Továbbtanulás szóba sem jött, érettségi után gyorsan elhelyezkedett hogy legyen saját pénze és ne függjön tőlem. Most a virus helyzet óta rettenetesen hiányzik hogy felsőbb iskolája ill. szakmája legyen, de nincs miből. A lényeg, férjem családja jómódú, a lánya megkap mindent anélkül hogy tenne érte bármit is. Az én lányom hiába dolgozik, sosem fog elérni olyan szintet, hiszen ahhoz komolyabb iskola kellene. Én már nem tudom őt segíteni, nagyon rossz így élni, folyamatosan szembesülni vele hogy párom lányának mennyivel jobb és könnyebb élete van. Hiába tudom hogy párom nem hibás, állandó igazságtalanságot érzek amiért az én gyermekemnek nem ugyanolyan jó mint az övének. Az én gyerekemet nem segíti az apja, hiszen felnőtt már, plusz az apja messze él. Már magamban haragszom páromra és a lányára, hiszen ha testvérek lennének az enyémnek is járna ugyanannyi jó. Sokszor utaltam erre érthetően hogy bánt, de párom csak hallgat nem tesz semmit. Szerintetek sem kellene hogy segítse az én lányomat is? Gondolom nem. Miért érzem mégis magam ennyire rosszul?





Na ezért nem kell gazdag pasival összejönni...
Ne haragudj, de nekem az is nagyon visszatetsző, hogy a lány gazdag párját emlegeted, miközben te sem épp egy szegény valakivel házasodtál össze.
Ja és lehet jönni, hogy egy család így meg úgy, csak itt történetesen felnőttekről van szó, a két lány nem gyerekként került a kapcsolatba. Nem várhatsz el semmit, a férjed nem szeretetszolgálat, hanem megdolgozik a pénzéért. Azért is nyilván, hogy mindent a saját gyermekének adhasson.
Lehet bunkónak tartani, az is vagyok talán, de ez a véleményem. Nem más pénzére kell alapozni, azt meg gondolom, a kezdetektől tudtad, hogy a férfi gazdag. Ha zavart az anyagi különbség, miért mentél hozzá?





Kérdező!
Neked nincs pénzed a lányodat támogatni most, ebben az élethelyzetben? Van munkád? Sehogy se menne NEKED, hogy fizess neki egy egyetemet, lakhatást? Ne a párod zsebét nézd. Hanem a sajátodat.
Szerintem nem jogos az elvárásod. Én szegény csaladból jövök. Viszont vannak gazdag rokonaim is. A keresztszüleim (apukám testvére). Mindig is tettek rá, hogy én szakadt ruhában járok-e vagy sem, hogy van e rendes cipőm. Pedig látták, hogy szakadt vagyok. Megtehették volna, hogy elvisznem születésnapomon új ruhát venni. De nem tették. Mert tudod, anyám és apám dolga lett volna, hogy vegyen nekem új nadrágot és cipőt és ne szakadt ruhában keljen iskolába járnom hónapokig.










En szegeny csaladbol szarmazok. Allamira felvettek es mellette diakmunkaztam. Mesterre mar fizetosre kerultem, azt diakhitellel oldottam meg. Most van egy jo szakmam es fizetem a havi 5200 Ft ksmatmentes torlesztot.
A lanyod is megoldhatna,ha akarna.
A nagybacsim olyan autot vezet, ami tobbe kerul mint a mi kis lakasunk. A szuleim nem vartak el tole, hogy minket finanszirozzon. Nyavalygas helyett, megoldottuk magunknak.





Kerdezo..meg annyi...ha nem dolgozol, akkor a ferjed tart el..ugye?
Szerintem legy neki halas ezert es ne akarj meg tobbet kicsikarni belole.





Kérdező! Ha a férjeddel úgy kerültél össze, hogy mondjuk 17 éves korától 2 évig lakott együtt a lányoddal, akkor még nem lesz a mostohaapja, mert az még nem elég idő, hogy érzelmi kötődés alakuljon ki apa-lánya jelleggel. A helyzetedben én is pont így éreznék, de az élet igazságtalan. És a férjednek az általános jóérzésen túl semmi indoka nincs a lányodat támogatni, mert nem éhezik stb.
Amit tenni érdemes: 1. Újraérettségizni. 2. Felvételizni. Inkább levelezőre. 3. Ha kell diákhitelt felvenni. 4. Az egyetem alatti munka csökkentésére (a tanulás érdekében nem teljes munka, hanem részmunkaidő), a férjedtől kölcsönt felvenni a lányodnak.
Jobb érzésű mostohaként én pl. a diplomázásra elengedném a hitel egy jó részét/egészét, de erre utalást sem illene tenni.










Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!