Hogyan tudnám Anyát,, megváltoztatni" ?

nos, anyád ezt addig fogja csinálni, ameddig megengeded neki

menjél nyugodtan, nem kell hazamenni, egy ideig felhívni sem.

nem lesz öngyilkos. cserébe végre a saját lábára áll

pszichológus-pszichiáter valóban nem ártana, de tuti nem akar öngyilkos lenni.

aki komolyan gondolja, az megteszi. sajnos. és általában nem beszél róla

ez egy érzelmi játszma, amit a gyereke ellen folytat. az egyik leggusztustalanabb

Ugyan már, nem lesz öngyilkos. Amíg engeded, csinálni fogja.

Szerintem, diploma után keress munkát, költözz albérletbe, akár egy másik emberrel, hogy kevesebbe kerüljön. Anyukád fogja játszani a mártírt, hogy így meg úgy. Ha tényleg öngyilkos akarna lenni, megtette volna.

Ha meg nagyon ragaszkodik hozzá, szólj a háziorvosnak, aztán mehet pszichiátriára. Nem azért születtél a világra, hogy őt pátyolgasd élete végéig, a saját életed kárára. Értem, hogy fáj neki, de ezzel nem oldódik meg semmi, hogy téged "öl meg". Keresnie kell egy munkát, és ha gyászolni szeretne még, megteheti, akár élete végéig, de valamilyen szinten az élet akkor is megy tovább, mert a számlák jönnek. Munka közben találkozhat emberekkel, akár baráti kapcsolatot is ki tud alakítani. Így viszont ő nem halad semerre, te sem haladsz, csak visszafelé, és anyukád továbbra sem tud magával mit kezdeni.

Nálunk is ugyan ez történik, szóról szóra. Tényleg nem könnyű le ülni vele s megbeszélni. A párom látja, hogy manipulál, csak nem érti meg, hogy nem olyan könnyű ez ellen fellépni. És túl lelkiismeretes vagyok.

Itt a megoldás az lenne, ha elköltözöl.

A vírus miatt nincs nagy munkalehetőség a szakmámban, firss diplomás vagyok, talán decemberben kapok munkát, 1-2 hónapot ki húzok még itthon és elhúztam a csíkot. Mindjárt 24 vagyok és most már elég régóta megy ez, hogy be teljen a pohár.

2 hét múlva megyünk nyaralni és nem akar engedni, nos, bármit is fog csinálni én elmegyek, mert nem fogom nézni, ahogy a többiek jól szórakoznak és én itthon nézem a négy falat.

Hosszú távon tönkre teszi az életedet, és a fiatal éveidet nem lenne a legjobb így eltölteni, mert szörnyű. Meg vagy fosztva mindentől és folyton rossz kedved van, azon aggódsz vajon anyumnak jó ez így? Vajon elmerjek menni ide vagy oda? Vajon fog hívni közben, hogy menjek már haza?

Annyit tudok mondani, hogy a beszélgetés itt már nem segít, csak a tett.

És aki nem él/élt ebben, az sosem tudja, hogy milyen így élni.