Haragudnátok a lányotokra ha elköltözne az apjához válás után?17/L

"a gyereknek teljesen indokolatlanul akar venni egy nagy értékű ajándékot, " - mi az, hogy indokolatlanul? Gondolod, nem közlekedik?

A kérdező szeretne egy kocsit, az apja megveszi neki. Ennyi. AZ ő dolguk.

Hogy a Kérdező miért akarna elköltözni az anyjától, azt leírta (pl #26)...

(mondjuk kapott rá egy olyan "választ" is, amit én visszakézből reagálnék le a saját anyámnak is: a #28-as-t )

Igen, az ő dolguk, de azzal a ténnyel látom nem tudsz vitatkozni, hogy az apuka ezzel vásárolja meg a lányát. A költözés ugyanez, az apának az az érdeke, hogy a gyereke hozzá kerüljön és mivel a csaj olyan életkorban van, plusz megteheti, le tudja kenyerezni ilyen dolgokkal.

Egy idősebb vagy érzelmileg intelligensebb gyerek ezen már átlátna és nem az alapján hozna döntést, hogy egy még fel sem épült házban neki külön fürdőszobája lenne. Mert ez nem arról szól, hogy milyen kapcsolat van köztük, hanem arról, hogy a gyereket pillanatnyilag milyen önös érdekek vezérlik. És az, hogy így gondolkodik, az a szülei felelőssége, az itt megtudott információk alapján elsősorban az apukáé, hiszen ő is ilyen opportunista módon gondolkodik.

A fentiekkel nincs is semmi baj, csak ne legyünk álságosak és ne csomagoljuk olyan mázba, hogy itt a szeretetről van szó és anyu a patás ördög, mert meg akarja akadályozni a boldog kiscsalad létrejöttét. Egy francot, valószínűleg azért csalódott anyu, mert nem arra nevelte a lányát, hogy kilóra meg lehessen venni egy kocsival meg fürdőszobával.

121. "A kérdező szeretne egy kocsit, az apja megveszi neki. Ennyi."

Ha ennyiről lenne szó, akkor senki nem tépné a száját. De pont, hogy nem veszi meg apuka, mert apuka CSAK AKKOR veszi meg, ha odaköltözik. Vagyis itt nem arról van szó, hogy a kicsilány szeretne egy kocsit, apuka meg megveszi. Akkor nem kötné (ilyen) feltételekhez.

#122, a lánynak pont az a dolga, hogy eldöntse, neki hol lenne jobb helye a saját meglátása szerint. És még véletlenül se az, hogy az anyja érdekeit védje. Ugye ezért van, hogy 14 éves kor felett a gyereké a döntés.

Viszont ennél a kérdésnél iszonyatosan tobbzódik az anyapárti kettős mérce... "a gonosz mostoha majd így meg úgy..."

Teljesen parttalan a vita, mert vagy tényleg nem értitek, miről írok, vagy csak nem akarjátok érteni. Utoljára írom le, hogy nem önmagában a döntéssel van probléma, hanem a döntés mögötti motivációval. Ha a kettő között nem tudtok különbséget tenni, vagy nem tudjátok értelmezni, az nem az én hibám.

A mostoháról egyébként nem tudtunk meg sokat, de ha érkezett is epés megjegyzés, azt is az élettapasztalat mondatta itt sok emberrel. Merthogy az is gyakori, hogy amíg édesgetni kell a gyereket, addig a barátnő a férfi oldalán áll, viszont azt egy nő se viseli el, ha vetélytársa akad, márpedig a pasi előző házasságából származó gyerek ilyen. Lehet jönni megint a mázas történetekkel, de az élet nem igazolja vissza ezeket, számtalan példát olvashattunk erre itt is. Ez nem menti fel az anyát, valószínűleg ő is hibás, de azt nem fogom fel, hogy miért van szükség erre a csúsztatásra, hogy az anya szentté van avatva, mindenki más meg egy szemétláda. Ha nektek ez így jött le, akkor veletek van gond.

Úgy beszélünk erről a 17 éves kiscsajrol, mintha felnőtt nő lenne önálló egzisztenciával. Ne haragudj, 17 évesen egy lány még gyerek, és általában egy ilyen korú fiatal lánynak max van egy külön szobája, és legyen is elég ennyi. Továbbra sem az a kérdés, hogy menjen vagy ne menjen, mert az adott, hanem, hogy MIÉRT.

Jelenleg is van szobája és ez egy bullshit, hogy otthon nem tud tanulni és neki kell a csend. Ezzel magát is meg akarja győzni, mert kell neki a fancy új ház. Tényleg nem fogod fel, hogy mi ezzel a probléma? Hogy egy szülő milyen értékrendet ad át ezzel a gyerekének? Ennek a csajnak mindene megvan már most is, nem a szobakonyhabol készül váltani apuhoz, csak a kis luxusból a nagy luxusba. Tényleg nem tudom honnan közelítsem még meg, hogy felfogd, hogy nem a költözéssel van baj, hanem az elvvel :)