Mit tegyek, ha 20 évesen tiltanak a barátomtól?

"Le ülünk velük négyesben, köztéren, és ha ezek után se sikerül kultúráltan megoldani, hát akkor más nem marad minthogy le lépek itthonról.:/"

És hova mész?

Albérletbe mentek?

Vagy a barátod szüleihez?

Mert ha utóbbi, akkor azért először velük is beszélni kéne, hogy mit szólnak hozzá, ha odaköltözöl... Már csak azért is, mert, mint írtad, még nem dolgozol, tehát nekik és a barátodnak kéne eltartaniuk Téged.

"Már csak azért is, mert, mint írtad, még nem dolgozol, tehát nekik és a barátodnak kéne eltartaniuk Téged."

Egyetértek, hogy barátod szüleivel is meg kéne beszélni, ez nyilvánvaló, de szóval szerintem amint le lesznek választva rólad a szüleid, már sokkal derűsebben fogod látni az egész világot, az életet; és szerintem azért kell idő, de így már pár hónap alatt simán összeszeded magad, hogy el tudj menni dolgozni; tehát szerintem olyan sok időt nem kell majd ezzel várniuk. Meg amúgy szerintem tehát ez nem valami kiváltság egyébként, hogy eltartottak, hanem ez alap. Tehát énszerintem nincs nagyon miért hálásnak lenned nekik. Mert aki nekem csak a pénzét tudja adni, az emberileg értéktelen/vagy hát értékelhetetlen. A számomra. Tehát pl nem volt jószívű, támogató, megértő, segítő, gondoskodó, hanem hogyha pl egy rossz kiszolgálószemélyzet lett volna mondjuk, tehát csak ellátta/biztosította a fizikai szükségleteidet, mint evés, tisztálkodás, ruházkodás, de amúgy a lelkeddel nem nagyon foglalkozott, sőt, időnként meglehetősen goromba volt, akkor tehát még kiszolgálószemélyzetnek is rossz volt; tehát nem igazán aggatnám rá a szülői minőséget/jelzőt; de szóval ez már csak egy ilyen egyéni vélemény. (Több kommentet is írtam, az előző nem én vagyok; de szerintem talán a stílusomból lehet, hogy lejön, hogy melyik vagyok én. Remélem lehet majd értelmesen, vagdalkozás, meg hiszti nélkül beszélni a szüleiddel.:) Legjobbakat kívánom ! :)