Hogyan győzhetném meg a lányomat, hogy kapjak legalább egy unokát?

Özvegy vagyok és a lányom egyke gyerek. Sajnos nagyon megromlott a kapcsolatom vele az utóbbi években. Úgy kezdődött, hogy megkérdeztem tőle, hogy mikorra várhatok tőle unokát, hisz akkor már két éve együtt élt az élettársával. Ekkor jelentette be nekem, hogy ő ugyan soha nem lesz anya. Én próbáltam neki elmagyarázni, hogy nem siettetni akartam, nem azért mondtam, meg hogy ez csak ideiglenes érzés, majd úgyis meg fogja magát gondolni, majd üt a biológiai óra és mást sem akar majd. Ezen aztán nagyon kiakadt, filozofikus fogalmakat kezdett el sorolni, és még engem is nagyon csúnyán lehordott, olyanokat mondott, hogy gonosz az, aki anya, hogy milyen rossz az élet, nem szabad a gyerekekre erőltetni azt. Nem értettem miért hordott össze annyi sok sületlenséget, valamiért nem hálás az életéért, és nem látja, hogy az élet és a születés mekkora csoda. Nem tudom, mit rontottam el, hogy ilyen szörnyűségesen sötét képe van a világról és az életről. Amikor eszembe jut, hogy ezeket lehet neadjisten komolyan gondolta, teljesen megszédülök, az élettől is elmegy a kedvem, tudván hogy az egyetlen gyerekem keszül megfosztani magát a teljes élettől, és hogy nem lesz kisunokám.

Mi lehet a probléma? Nem boldog a párjával? Fél a szüléstől? Karriert akar, csak nem meri elmondani?

Én segítenék mindenben, de ettől a hálátlanságtól megáll az eszem. Az után, hogy tiszgességesen felneveltem, egyetlen unokát sem kaphatok?