Hogy viselkednétek egy ilyen szülövel?
Anyu hozzánk költözött fél éve, a gyermekünk születésekor.
Legföképp a gyerek körül segít. Nem dolgozik, teljesen mi tartjuk el, magára nem költ semmit, ha kell neki valami, megvesszük neki. A háztartásba besegít, a de én takarítok, ö fözni szokott (de nem mindig), meg mos, kitereget.
Gyakran hallom azt, hogy régen mennyire más volt, nem volt automata mosógép, mosogatógép, volt nagy kert, apám sose volt otthon meg belexzart mindenbe, ezzel szemben nekem milyen könnyü. Olyan mintha bánná, hogy most az én idömben egyszerübb lett az élet. (Habár most meg vannak másfajta nehézségek, de azok szerinte nem nehézségek.)
Vannak barátaink, akiket most per pillanat a korona + karantén miatt nem hívunk át, de még a vírus feltünése elött áthívtunk párszor, talán háromszor. Mikor mondtuk neki, hogy na holnap 4 ember átjön délután, akkor egyböl kifejezte nemtetszését, valamint azt éreztem kb hogy sxar anya vagyok amiért kiteszem a gyerekem "hangos beszédnek, rikácsolásnak, idegen arcoknak" stb, merthogy ö még kicsi. Ettöl függetlenül átjöttek, hát utána napokig kaptam a dózist, hogy "szegény gyerek". A "szegény gyerek"-et szinte hetente megkapom. Holott mindent megteszünk, és szerintem jól igyekszünk nevelni. A férjem is minden szabadidejét vele tölti, énekel neki, na az se tetszik anyunak, hogy hogyan énekel neki. Esténként a férjem altatja, ami mindkettönknek passzol, mert nekem van saját idöm a fürdetés után, a férjem imádja altatni, és a gyerekünknek is bejön ez, mivel nem panaszkodik. De anyu szerint nekem kéne altatnom.
Aztán a magánéletünk. Rendszeresen azt akarja belémbeszélni, hogy én nem vagyok boldog. Hogy letagadom magam elött, hogy boldogtalan vagyok. Jelzem, hogy a férjemmel még 10+ év után is szerelmesek vagyunk egymásba és ez ilyen mély szeretet lehet mindkét oldalról. Szóval nekem ö a minden.
Anyu megsértödik ha le van kapcsolva egy kicsit, akkor olyan viselkedést vesz fel, hogy a végén én érzem magam naggyon rosszul és a végén úgyis az lesz amit ö akar. Ha olyant készülök csinálni ami neki nem tetszik (pl elmennék a barátnömmel csavarogni 2 órára ami teljesen oké a férjemnek mert ö van a gyerekkel), akkor olyan fejeket vág, hogy a végén elmegy töle a kedvem, de ha mégis elmegyek, tuti szarul érzem magam.
A gyereket ritkán hagyjuk csak anyura, föleg akkor, amikor bevásárolni megyünk, mert nem akarjuk most a virusos idökben cipelni boltból ki be. Annyi, hogy néha vigyáz rá, ha bevásárolunk. De pl megkértem, hogy vigyázzon rá egyik este, had csináljunk valamit kettesben a férjemmel, és közölte, hogy "nem, majd egy másik alkalommal". El szokta viszont vinni sétálni babakocsival.
Szóval legszívesebben hazaküldeném de tudom, hogy nekem lennének utána rossz érzéseim.
Bocs, hogy hosszú lett, elöre is kösz az értelmes válaszokat.
N
Legközelebb amikor elkezdi mondani, állítsd le. "Mi így döntöttünk, kérlek ne szólj bele." Mindent ráhagysz, így meg csak gyűlik a keserűség, amíg ki nem robban.
Ha pedig nem állítható le, akkor haza kell küldeni, még mielőtt egymás agyára mentek, a gyerek pedig ebben a feszültségben nő fel. Nincs neki otthon élete, barátai?
pedig jobb lenne, ha hazamenne és barátnőivel, kortárasival tenne programokat. "Rendszeresen azt akarja belémbeszélni, hogy én nem vagyok boldog. " - ennél idiótább dolgot el sem lehet képzelni egy anyától a gyereke felé. Talán ő elvált? vagy valami mély bánat nyomja a lelkét- amivel nem tud szembenézi, kivetíti,és rád-olvassa, hogy boldogtalan vagy
Védd magad ettől, mert ez baj.
"Anyu hozzánk költözött fél éve, a gyermekünk születésekor."
MINEK?????
Sosem értettem, miért kell bárki kivülálló a gyerek születése után! Igazán semmi szükség sincs rá, viszont garantált a beleszólogatás.
ODAKÖLTÖZTETNI meg végképp idióta ötlet, most láthatod, mi lett belöle.
MEGOLDÁS: anyuka költözzön vissza a saját lakásába, ti éljetek úgy, ahogy nektek megfelelö, és kislányent anyádnak fogadj szót!
Márcsak azért is ez a megoldás, mert úgy látszik, szét akar benneteket választani, gondolom, vagy féltékeny a férjedre, mert a kíslányát elvette, vagy/és irigy, mert neki nem volt ilyen jó a kapcsolata.
De mindenképpen küldd haza, ha megsértödik, az magánügye, idövel úgyis megbékül.
Utána meg arra kell még figyelned, hogy ne állíthasson be akármikor, met akkor ugyanez lesz továbbra is, csak aludni jár majd haza, hanem ha jönni akar, akkor elötte telefonon megkérdezni, hogy nektek jó-e! És nektek nem kell midnig ráérni, heti egy-két alkalommal pár óra böven elég egy iylen szülöböl.
Szia.
A rossz indulatú megjegyzéseket e vedd fel. Ezzel éri el a célját csak, hogy bűntudatod legyen.
Az első mondatoddal ott a hiba. Nem kellett volna odaköltöztetni. Külön család vagytok, külön élettel, ne anyukád irányítsa a ti életeteket is.
Itt az ideje leszakadni róla, a legjobb lenne hazaküldeni, megköszönve az eddigi segítséget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!