Érzelmi zsaroló szülővel mit lehet tenni? Egyre durvább.
Apám nem bírja elfogadni, hogy felnőttem, elköltöztem. Minden barátomat utálta, a mostanit különösen, mert "el vett tőle". Kitalál róla dolgokat, fúrja stb.
Mikor elköltöztem, akkor kezdődött az egész. Ne menjek, mit fognak gondolni róla az emberek, hogy ő elüldözött engem, ne mondjam senkinek, anyám is megmondta, hogy egyedül fog maradni, mi lesz vele, ha öreg lesz, nekem ott van a helyem, ott minden az enyém, nekem csinálta stb (amíg ott laktam, addig rendszeresen megkaptam, ha fel mertem rá emelni a hangom vagy nem értettem egyet vele, hogy ő tart el, a macska az övét teszi tönkre, nem az enyémet stb). Mindig is lenézett, gúnyolódott, mert ő milliókat keres, én meg nem.
Elköltöztem már évek óta, de nem fogadja el azóta sem, a barátomat sem, pedig hamarosan megszületik az első gyerekünk is. Mindig hívogat, hogy menjek haza, ott el leszek vele, folyamatosan kérdezgeti, hogy nem-e veszekszünk. Mondogatja, hogy mi lesz vele, ha beteg lesz, én nem is vagyok rá kíváncsi, nem szeretem. Tegnap látványosan beleköhögött a telefonba is, aztán sírva fakadt és lerakta. Összeveszett a barátnőjével, aki el akar költözni, apám meg folyton hívogat, hogy mi lesz vele egyedül, ő ezt nem fogja kibírni, én is tudom, milyen rossz egyedül, nem tudja, ki fog takarítani ( ő egyébként a mosógépet se tudja bekapcsolni), majd mindig szendvicset fog enni, ugye majd én segítek neki.
Nagyon rossz ezt hallani állandóan. Tegnap már arra gondoltam, hogy felmegyek a tetőre és leugrom vagy az lenne a legjobb, ha meghalnék szülés közben. Szeretem őt is és a barátomat is, ezt már mondtam neki. Sokáig szenvedtem egyedül vagy mert mindig rossz férfit fogtam ki, most végre találtam egy normálisat, és ő nem örül neki. Most azért menjek haza és legyek egyedülálló anya, hogy neki jó legyen? Elegem van, úgy érzem megfulladok. Tény, hogy mostanában nem voltam otthon, mert veszélyeztetett terhes vagyok, nem mertem utazgatni, most meg hamarosan szülök, de attól még szeretem, de nem érti meg, és ő sem jött.
Édesapád nagyon követelőző a szeretet tekintetében. Azt mondanám, hogy nárcisztikus vagy teljességgel nem felnőtt ember. Sőt gyerek. Édesanyád elhagyta, abból sem tanult.
1. Következetesen kommunikáld felé, hogy nem mész haza! 2. A milliókból öregségére lesz segítsége. 3. Én elbeszélgetnék vele, hogy ez a követelőzés beteges, ezzel terápiára kellene menni.
Acélozd meg magad és hanyagold!
Legyél vele kedves és normális, te is érdeklődj felőle rendszeresen (pl. telefon) DE! ha átlép a határt, jelezd, hogy ez már sok, és pl. tedd le a telefont.
Majd rájön, hogy ha akar veled kapcsolatot, akkor m az, ami még belefér.
Legyél következetes!
"Tegnap már arra gondoltam, hogy felmegyek a tetőre és leugrom vagy az lenne a legjobb, ha meghalnék szülés közben."
Ehelyett azonnal menj el egy pszichiáterhez. Már kellett volna, mielőtt terhes lettél, de most sem késő.
Ő nem fogja belátni, hogy nem egészséges, amit csinál.
Szoktam én is keresni, hiába mondja, hogy nem. Általában megcsörgetem, hogy hívjon vissza, mert nem vagyok az a nagy telefonálgatós, csak annyi pénz van rajta mindig, hogy ne kapcsolják ki, ő meg szinte ingyen hív. Viberen mindig írtam, de az mostanában nem működik nálam, vagy nem jelez, vagy nem küldi el az üzenetet, amit meg is mondtam neki, de direkt ott ír, utána meg sír, hogy én nem írok neki vissza, nem vagyok rá kíváncsi. I
4-es voltam. Ember! Komolyan mondom: panaszkodás és hiszti meg lepontozás helyett húzz el egy pszichológushoz vagy egy pszichiáterhez. Minél előbb, annál jobb.
Nőj fel - főleg, ha te magad is anya leszel -, állj a sarkadra és tegyél végre magadért és a leendő gyerekedért!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!