Én hülye vagyok, vagy ez teljesen normális?
Nem tudom már megítélni magam rendesen, hátha ti jobban látjátok.
A fiam nem egy könnyű eset, soha nem is volt az, ennek ellenére nagyon szeretem, hiszen a gyerekem. Hogy ő szeret-e, nem tudom, soha nem mondta és csak nagyon halványan érezteti. Az esze, mint a borotva, de a viselkedése......hagyjuk.
Gimi után felvették államira jogra, 4 évet elvégzett, a kisujjából kirázta, majd rájött, ez neki nem kell. Hiába beszéltünk, otthagyta. Átment egy használhatatlan büfészakra, ez már fizetős volt, amit nem támogattunk az apjával. Otthon lakott, fizettük mindenét, de az iskolát nem. Rengeteg veszekedés volt ebből, szégyellem, de sokszor már el akartuk zavarni otthonról, hogy álljon a saját lábára. Mi sem álltunk fényesen anyagilag.
Lett volna bőven ideje dolgozni, de nem ment. Felvett diákhitelt, abból fizette a sulit. Elvégezte, de munkát ezzel sehol nem talált. Kiment külföldre, 5 éve van kinn, vacak munkát végez minimálbérért. Folyton panaszkodik, de nem lép semerre. A diákhitelt itthon én fizetem helyette, bár a saját jövedelmem is alig tudom beosztani. Nincs félretett pénzem, ha nekem kellene, senkitől nem tudnék kérni, hogy segítsen. Saját magamnak kellene már félreraknom.
Közben sajnálom, mert így nincs jövője, nincs megtakarítása (nekem sincs, de saját lakásban élek egyedül). Folyton hallgatom tőle, hogy sz.r a meló, nincs pénze, se kinn nem jó, se itthon nem lenne jó és közben azt érzem/érezteti, hogy milyen balek vagyok, amiért másoknak a szülei sokkal jobban tudnak segíteni mindennel, akár lakással is. Az apja már nem velem él, saját élete van, semmilyen formában nem segíti a fiát, lehet, neki van igaza, de rajtam csapódik.
Aggódom érte, de egyre többször annyira elegem van, hogy az szavakkal ki nem fejezhető!
Nem akarom bántani és elüldözni sem magamtól, de hogyan lehet azt nyugodtan nézni, hogy a saját gyereked csúszik lefelé, semmi nem érdekli, nincs jövőképe és még mindig az anyjától várná, hogy tartsa alatta a biztonsági hálót?
válasza:
válasza:Pontosan a kérdésre válaszolva: igen.
A történeti leírásból következtetve a gyerek már olyan 30 körül lehet, azaz ivarérett. felnőtt ember. Az ilyet már végleg el kell engedni. Ő már próbált önállósodni, de azért valamennyi szülői támogatás mindig volt a háttérben. Őt is megértem, mert feltehetően kissé "költői", álmodozó lélek lehet, aki csak most szembesül azzal, hogy hiába jó képességekkel megáldott, a megélhetést mégis biztosítani kell valahogy. Kár, hogy a jogot nem akarja befejezni, mert akkor elfecsérelt idő és pénz volt, amit abba belefeccölt, holott az ötödév már ott is csak "büfé", tehát nagy erőfeszítést nem kellene tennie. Mindenesetre a jelenlegi helyzete csak felébreszti eddigi álomvilágából. Te pedig engedd el, tekints rá úgy, mint egy idegen, de saját élettel rendelkező és egyáltalán nem szerencsétlen emberre, aki jelen életét maga választotta. Szeretni lehet és kell, de sajnálni nem kell.
válasza: válasza: válasza: válasza:Hogy lehet külföldön is xarul keresni? Biztos hogy olyan xarul keres? Vagy csak veled fizetteti meg hisztizik a több pénzért mert nem tudja beosztani?
Ha olyan rosszul keres kint akkor elgondolkodok h pl haza költözök, mert az albit mondjuk nem kell fizetni
Szerintem is kb 26-35 közötti emberről van szó. Ő hitele ő élete, ő vette fel az ő nevén van, majd ha akar valami hitelt akkor szépen kicsengeti a végrehajtónak... Nehogy már! Megkell neki mondani" nos fiam! Mivel ilyen szépen állsz édesanyádhoz, ha ennyire nem érek neked semmit, meg szerinted nem segítek akkor fizesd a diákhiteled, mert én innentől kezdve nem fogom! Oldd meg magadnak, elég nagyfiú vagy ahhoz hogy fizesd. Legyek én a szemét akkor már jogosan. Ha elgondolkodtál a dolgokon és bocsánatot tudsz kérni akkor itt leszek."?
válasza: válasza:Ugyanilyen az öcsém is. Nagyon szomorú nézni, hogy anyukám mindenben kiszolgálja. 30 évesen lassan még egy rendes munkahelye nem volt a srácnak, tengődik ide-oda. Mindene megvan, minek is dolgozna...
Sokat beszéltem anyukámmal erről, hogy lényegében kegyetlenség amit csinál, egy lébecoló hajléktalant nevel belőle, de ahogy látom ez engem sokkal jobban zavar, mint őt. Egyedül van, és így remél magának egy kis szeretetet vásárolni a kevés pénzéből.
Szomorú helyzet, így siklanak félre életek. önzőségből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!