Én hülye vagyok, vagy ez teljesen normális?
Nem tudom már megítélni magam rendesen, hátha ti jobban látjátok.
A fiam nem egy könnyű eset, soha nem is volt az, ennek ellenére nagyon szeretem, hiszen a gyerekem. Hogy ő szeret-e, nem tudom, soha nem mondta és csak nagyon halványan érezteti. Az esze, mint a borotva, de a viselkedése......hagyjuk.
Gimi után felvették államira jogra, 4 évet elvégzett, a kisujjából kirázta, majd rájött, ez neki nem kell. Hiába beszéltünk, otthagyta. Átment egy használhatatlan büfészakra, ez már fizetős volt, amit nem támogattunk az apjával. Otthon lakott, fizettük mindenét, de az iskolát nem. Rengeteg veszekedés volt ebből, szégyellem, de sokszor már el akartuk zavarni otthonról, hogy álljon a saját lábára. Mi sem álltunk fényesen anyagilag.
Lett volna bőven ideje dolgozni, de nem ment. Felvett diákhitelt, abból fizette a sulit. Elvégezte, de munkát ezzel sehol nem talált. Kiment külföldre, 5 éve van kinn, vacak munkát végez minimálbérért. Folyton panaszkodik, de nem lép semerre. A diákhitelt itthon én fizetem helyette, bár a saját jövedelmem is alig tudom beosztani. Nincs félretett pénzem, ha nekem kellene, senkitől nem tudnék kérni, hogy segítsen. Saját magamnak kellene már félreraknom.
Közben sajnálom, mert így nincs jövője, nincs megtakarítása (nekem sincs, de saját lakásban élek egyedül). Folyton hallgatom tőle, hogy sz.r a meló, nincs pénze, se kinn nem jó, se itthon nem lenne jó és közben azt érzem/érezteti, hogy milyen balek vagyok, amiért másoknak a szülei sokkal jobban tudnak segíteni mindennel, akár lakással is. Az apja már nem velem él, saját élete van, semmilyen formában nem segíti a fiát, lehet, neki van igaza, de rajtam csapódik.
Aggódom érte, de egyre többször annyira elegem van, hogy az szavakkal ki nem fejezhető!
Nem akarom bántani és elüldözni sem magamtól, de hogyan lehet azt nyugodtan nézni, hogy a saját gyereked csúszik lefelé, semmi nem érdekli, nincs jövőképe és még mindig az anyjától várná, hogy tartsa alatta a biztonsági hálót?
Köszönöm az eddigi válaszokat, nagyon egyfelé mutatnak.
Utolsónak! Nem emlékszem már a részletekre, de fizetős volt már a három éve.
válasza:Ne fizesd tovább a hitelét, akkor se, ha nincs rá pénze. Felnőtt ember, ha folyamatosan véded a felelősség elől, akkor soha, de soha nem fogja megtanulni, hogy felelősséget kell vállalnia az életben hozott döntéseiért. Te sem lszel itt örökké, meddig akarsz még várni azzal, hogy végre meghúzd a határaid?
Rengeteget ártasz ezzel a viselkedéssel, akkor is, ha jóindulatból és segítő szándékkal teszed.
válasza:Melyik országban van, és milyen helyen lakik?
Még ha fővárosban van, és úgy bérel szobát, akkor is kell, hogy maradjon legalább 150 000 forintnyi valutája, hisz a nyugati országokban mindenütt nagyon alsó hangon 300 000 forint a nettó minimálbér (már ha teljes állásról). Persze könnyen el lehet verni azt a pénzt, ha eljár bulizni, iszik, cigit vesz, szórja a pénzt kajára. Én éltem már három országban, és mindenütt oda tudtam figyelni az étkezésre. Nem tudok főzni, és a személyiségemből adódóan nem is szívesen főznék pl. egy kollégium vagy munkásszálló közös konyháján. De gond nélkül el lehet lenni szendvicseken például. A nyugati országokban sok boltban már a lejárat előtti nap ráteszik a kedvezményes matricát a nagyon gusztusos, elkészített szendvicsekre, húst tartalmazó salátákra, és úgy már egyáltalán nem mondható drágának. Emellett lehet enni gyorsfagyasztott kajákat, amik szinte még olcsóbbak is, mint itthon. Illetve én heti egyszer elmentem egy svédasztalos étterembe, ami kerül kb. 4-5000 forintba, de legalább egyszer jól laktam meleg ételekből is. Ezeket esetleg elmondhatod neki tanácsként.
Ja és az is érdekelne, hogy mi volt az a "büfészak"? Plusz ne felejtsük el, hogy bármikor lediplomázhat jogból, hisz a 4 év alatt letett vizsgái nem vesztek kárba! Az utolsó, teljes éven kívül biztosan kell tennie néhány különbözeti vizsgát, de még mindig jobb helyzetben van, mintha fél év után jött volna el. Amúgy nem akarlak elkeseríteni, de ha 2012 után iratkozott be a jogra, akkor az államilag támogatott 8 félév miatt 40 éves koráig legalább 4 évet Magyarországon is le kell dolgoznia, hisz ez áll a hallgatói szerződésben, amit aláírt a felvételkor. Vagy ha nem dolgozza le, akkor 8x a félév díját be kell fizetnie, amire lehet hogy még kamat is társul. Persze nem tudom, hogy ez milyen szinten lesz majd ellenőrizve, de azért nem árt nem megfeledkezni róla.
27f
válasza:Nem fizetném a hitelét.
Igen a gyermeked akit szeretsz, de felnőtt ember akinek ideje lenne a saját döntéseit felelősséggel vállalni. 5 éve van kint. Mese habbal, hogy szarul jön ki. Más 5 év alatt minimálból simán rendezi az itthoni tartozását, és félre tesz. Ellenben ha nem figyel, költekezik.. Megkérdezted már tőle nem e szégyelli, hogy neked kell fizetnie az ő hitelét? 1x is megmondtad neki mekkora anyagi teher ez számodra?
Nekem le sülne a bőr a képemről, pláne ha még külföldön is dolgoznék..
Nem akarásnak nyögés a vége mindkettőtők oldaláról.
Palira meg csak azt lehet venni aki hagyja magát.
válasza:Minél tovább támogatod, annál nehezebb lesz neki önállósodnia.
Tényleg ne fizesd tovább, ahogy fölöttem írták..szívességet teszel neki, ha nem tud több hitelt felvenni.
Másik dolog...
Éltem külföldön..ha nem egyedül bérel egy lakást vagy házat, akkor minimálbérből is szépen lehet félretenni. Nem kell hozzá nyomorogni, csak kicsit beosztani.
Igen, igazatok van, én is bőven hibás vagyok benne. Már régen meg kellett volna húzni a határokat.
Nem tudom pontosan, mennyi a jövedelme, minimálbéren van, az biztos. Annyit sejtek, hogy nem osztja jól be a pénzét, nem figyel az akciókra, spontán költ, mikor mihez van kedve. Így persze, hogy nem lehet spórolni. Ha hazajön, itthon szórja a pénzt, hiába mondom neki, hogy ne tegye, annyira elkeserítő ezt látni. :(
Nem írnám ki az országot, de gondolhatjátok, melyikről van szó. A szakot végképp nem írom ki, hobbi szinten érdekli ez a művészeti ág, azért tanult itt, de annyira speciális, hogy szinte lehetetlen vele elhelyezkedni. A jogot semmilyen formában nem szeretné folytatni.
válasza:A fiaddal való jelenlegi kapcsolatod semmit nem ér. Félsz, hogy "elüldözöd magadtól", mintha bármi vesztenivalód lenne.
Az, hogy tovább pénzeled ezt a tiszteletlen, senkiházi lúzert, csak arra jó, hogy ugyanez menjen tovább a végtelenségig. Valamit változtatni kell. Legyen az első az, hogy elengeded végre a kezét, hátha attól szép lassan felnő, és egyszer alkalmas lesz értelmes emberi kapcsolatra az édesanyjával. Ha bejön, örülj neki. Ha nem, akkor pedig törődj bele, hogy menthetetlen.
Ne nullázd le magad miatta, és ne hidd egy percre sem, hogy segítesz neki azzal, hogy aggódsz érte, és fizeted a diákhitelét. Nem segítesz neki. Megsúgom, a mamahotellel se segítettél annó, hanem hagytad rászokni egy végtelenül káros mentalitásra. De mostmár mindegy, a jövőre fókuszálj. A nulladik lépés az, hogy végre valahára megvonod az anyagi támogatást.
válasza:Én is "semmitérő büfészakot" végeztem, mégis van jó munkám Magyarországon. Igaz, én keményen meg is dolgoztam érte, kezdve az egyetemi évek alatt, amiket már végigdolgoztam, mert anyámék nem tudtak támogatni. Annyival sem, hogy otthon lakhattam volna ingyen és bérmentve. Fizettem a saját lakhatásomat, kajámat, rezsimet. Mégis elvégeztem a szakot és lett állásom tisztességes fizetéssel.
A fiad egy életképtelen lúzer, én sokkal rosszabb helyzetből indultam, mégis le tudtam tenni valamit az asztalra. De nem az a legnagyobb baj, hogy lúzer, hanem, hogy elnézi, hogy a szegény anyja fizesse a fäszsága miatt felvett hitelét, miközben nyugat-európai fizetést kap.
Azzal, hogy finanszírozod a fäszságát csak támogatod ebben a viselkedésben.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!