Miért nem engedi apukám, hogy vezessem a párom autóját?

10-es minden lehetőséget leírt. De szerintem is az lehet a fő gondja apudnak, hogy túlfélt. Látta már, hogy vezetsz? Mert ha igen, akkor nem értem. Ha nem, akkor mondd meg neki: apu, köszi az aggódásod, de megbirkózom vele magam is.

Ráadásul nem kell éjjelente érted mennie. El nem akarom hinni, hogy ez neki nem kényelmesebb. Max. dobsz egy SMS-t, hogy itthon vagyok, hazaértem.

Abszurd, hogy egyes szülők mikor hagyják önállósodni a gyereküket. Ha burokban tart, az csak neked lesz rosszabb. Állj ki magadért, mert ez így eléggé vicces 19 éves korodban sem dönthetsz. Gondolom másról sem a leírtak alapján. Legyél határozott, mert emiatt vannak az életképtelen fiatal felnőttek.

1. Mert félt. Ez pedig azért van, mert szeret.

2. Mert nem bízik benned.

3. A párodban nem bízik, abban, hogy lelkiismeretesen karbantartja a kocsiját.

4. A párod kocsijában nem bízik, annyira régi tragacs.

5. Vagy valami más miatt: tőle kell megkérdezni.

"a páromét mindig én vezetem"

Ja, de hiszen akkor engedi, hogy vezesd, akkor meg mi a kérdés?

Amugy itt mindenki olyan nagy életvezetési mester. Mert mi az hogy az apja nem engedi egyedul vezetni...

Ember, az apja jön megy erte, csak szolni kell neki, annyira sz.. ember csak nem lehet. Es igen, elviheti a kocsit, összeveszhet az apjával, aztan meg ha az apja kirakja hova megy? Mert ez a csaj nem ugy tunik nekem mint aki önellátó.

Nekem az a tippem, hogy apukádban van egy olyan meggyőződés, hogy egy nő nem tud (egyedül) autót vezetni, mindig figyelmeztetni kell, bele kell szólni, stb. "Pláne sötétben!!!"

Falun sokak szemében egy nő sokkal kevésbé "jogképes". Nem tudom, hogy hány éves az apukád, de értesd meg vele, hogy ezzel a hozzáállásával elveszít téged, és az mindkettőtöknek nagyon fájna, mert amúgy te is szereted.

Készülj fel, hogy a végső érv az amíg az én kenyeremet eszed, az én fedelem alatt laksz azt csinálod, amit én mondok! lesz. Erre kell egy választ adnod, mi lesz az?

Szerintem meg valamikor el kell kezdeni egyedül vezetni.

Édesanyám 7-8ezer kilométer után sem engedett egyedül vezetni, amikor ezt "kiharcoltam", akkor úgymond újra kellett tanulni mindent.

Rutinom azóta sincs sok, de hát a vezetés nem egy agysebészet, simán belejössz.

Balesetmenteset. ;)

Valahogy sejtettem. Ezt zsarolásnak hívják, és bizony ebben nincs szeretet. Nem az aggodalom dominál itt, hanem a bizalmatlanság. Ráadásul pontosan az, hogy még a végén megnő az önbizalmad, hogy egyedül is el tudsz dolgokat intézni, vezetni tudsz, olyan dolgokat is tudsz csinálni, amit ő, sőt, talán annál is többet.

Kérdezz rá, hogy szerinte egy szerető szülő zsarolja így a gyerekét? Miért nem beszél úgy veled, mint aki szeret? Szeret-e egyáltalán, vagy csak birtokolni akar?

És nem árt, ha látja, hogy nem vagy annyira kiszolgáltatva, ha nagyon akarsz, el tudsz menni. Ezt beszéld át a barátoddal, ha komoly a kapcsolat!