Vannak itt “második feleségek”? Jó lenne beszélgetni

Ez igaz, de én nem olyan dolgokra gondoltam, mint a lecke, ami tényleg a szülő dolga, hanem a társas együttèlés alapjaira. Pl órákig ordít a számítógépes játék a nappaliban, vagy belevág a gyerek mindenki szavába vagy csapkodja az ajtót vagy megjegyzést tesz másokra hangosan pl a buszon vagy belekiabál ötvenszer a mozifilmbe.

Ezekért én szoktam szólni, két okból. Az egyik, hogy engem, mint embert zavar, és ha egy másik felnőtt csinàlná, az is zavarna, és ha meg szólok, meg tudja érteni a gyerek, mert amúgy egy okos, jólelkű valaki, csak nagyon hebrencs még. Másrészt mert ő egy gyerek és mi a felnőttek vagyunk, éppúgy ahogy az anyja és a párja. Az otthon szabályait a felnőttek szabják meg és kèpviselhetik is azokat. Ha ez nincs, akkor hülyére fog venni mindenkit bármelyik gyerek. Mert ők meg kihasználják a kiskapukat, ami természetes, része a nevelődésnek, hogy tesztelik a határokat.

Nem tudom, mennyire normàlis, nekem nem jutott eszembe, pedig abban a házban élünk, ahol a párom anno a feleségével.

De ők tényleg nagyon rég, tíz éve szétmentek, és nincs semmiféle indulat egymással szemben, én inkább a rokonainknak érzem őket.