El kell viselnem a párom gyerekét?

Megtámadott az utcán? Romák vagytok?

Nem kell elviselni, de nem is az a megoldás, hogy ha megy a gyerek, akkor te elmész otthonról. Nyilván a gyerek elmondja, hogy sosem találkozik veled, az ex meg röhög a markába...

Jujj de érdekes, most már minden happy, te is el fogod MAJD fogadni a gyereket, akinél már azt sem zárod ki, hogy odaköltözhet egyszer az apjához 😂

Értem én, hogy nem tetszettek a válaszok, de ennyire nem kell átírni a sztorit csak ezért. Eddig ugyanis semmilyen szinten nem voltál hajlandó meghallani azt, hogy el KELL fogadnod a kicsit, nem menekülhetsz előle, most meg már cukiskodni próbálsz.

“Sajnos beleesett a tipikus “elvált apuka” szindrómába is, hogy ne legyen rászólva a gyerekre, nem az ő dolga ebben a kicsi időben hogy nevelje és már ott tartunk, hogy amikor nálunk van a gyerek ő a “főnök””

De fura, hogy ez csak akkor hangzik el, mikor nem tetszenek a válaszok:) eddig te magad szajkóztad, hogy a gyerekkel nincs semmi baj, “csak” azért utálod, mert az anyja szemét. Hogy is van ez akkor?

“megpróbálunk tökéletes pótanyukájuk lenni ”

Te semmi ilyet nem próbálsz meg, egyszerűen utálod, levegőnek nézed azt a szerencsétlen kicsit. De persze most találd ki azt is, hogy jajj, te már megpróbáltad, de brühühü, a gyerek undok volt veled (eddig ez még kimaradt a ferdítés-repertoárból - merthogy ha így lenne valóban, akkor már az elején leírod, nem pár oldalnyi nem szimpi válasz után büfögnéd ide)

“De amúgy persze, én vagyok nyilván a hibás, mert szeretnék néha magamnak nyugodt hétvégèt, nem az ex aki fenyeget meg terrorizál minket, úgy látszik tényleg az én gondolkozásommal van a baj. Itt mindenki úgy áll hozzá a témához hogy az a nő aki szült egy gyereketaz szent és sérthetetlen, aki meg leáll egy gyerekes pasival az viseljen el mindent”

Te mégis mi a túróról beszélsz? Hány éves vagy, hogy ennyire nem tudsz szöveget értelmezni? SENKI nem beszélt az exről, senki nem mondott olyat, hogy az ő húzásait vagy köteles elviselni. De a gyereket (akinek semmi szemétsége nincs - illetve nem volt a sztori elején, de most majd úgyis kitalálsz valamit - nem büntetheted egy felnőtt ember tetteiért! Ennyi erővel pasid meg téged utálhatna, ha az anyukád undok lenne vele.

“ha nem lenne miatta ennyi balhé meg nem kéne állandó feszültségben élni miatta”

De mi az, hogy MIATTA? Itt az anyja kavarja a kását (meg lefogadnám, hogy egyébként te is, de ezt most hagyjuk), nem a kisgyerek! Már megint kevered a szezont a fazonnal, összemosod az anyjával a kislányt. Normális dolgot csinálsz szerinted?

“Jó lenne ha megértenétek, hogy nem kitúrni akarom azt a kislányt”

Dehogy, csak nagylelkűen leírod, hogy “a páromat nem akarom eltiltani tőle”, mindössze te zárkózol el tőle olyan szinten, hogy látni sem vagy hajlandó gyakorlatilag. Ezzel pedig kvázi ultimátumot adsz a párodnak, hogy előbb-utóbb választania kell közted és a gyereke közt, mert nyilván mindkettőtöket szeret, nyilván nem csak egyikőtökkel akar jóval több időt tölteni. Mi ez, ha nem kitúrás? Majd itt fogsz mártírkodni azért is, mert a hétvégéket külön “kell” töltened, mert apuka a kislánnyal van. Komolyan nem lenne jobb, ha ilyenkor is közösen csinálnátok valamit? Nem arról van szó, hogy egy percet se lehettek kettesben, de ilyen alkalom alig lesz, ha ilyen hisztit rendezel a gyerek miatt, és látványosan elvonulsz. Ne várd, hogy ilyenkor majd a gyerek haza lesz küldve, hogy a te pici, sokat sérült lelkedet lehessen ápolgatni.

“többi szereplő meg sírjon csendben a sarokban.”

Erre a műmájerkodásra már nem is reagálnék

“egy sérült gyerek, aki magát hibáztatja az egészért”

És erre az a legjobb megoldás, hogy kiközösíted, ellenséges vagy vele :)) taps, taps.

A verekedésre stb-re nem nagyon reagálnék megint csak, de te inkább ne magyarázz itt senkinek, hogy nem ért semmit, mert TE vagy az, aki a FELNŐTTEK hibáiért egy 6 évest büntet. Komolyan képtelen vagy felfogni, hogy nem ő felelős az anyja tetteiért?

Próbáld magad a kisgyerek helyzetébe képzelni. Ő szereti mind a két szülőjét és szeretne megfelelni nekik.

Próbálj meg elvonatkoztatni az anyjától és ismerkedj meg vele. Fel fogod fedezni a párodat is benne és erősítsd azt.

Ha már most elrontod vele a kapcsolatodat, akkor ez életetek végéig háborúzás lesz. Sőt, a gyerekeid is ellenségek lesznek. Gondolom nem ilyen életet szánsz nekik.

Hát, mit mondjak? Szerintem, ha egy gyerekes férfivel kötötted össze az életed, bizony el kell viselned a gyerekét is. Én valahogy nem tudom elképzelni, hogy minden hétvégén menekülsz otthonról. Tényleg nem.

Azt sem tudom elképzelni, hogy a párod hosszútávon elviseli, hogy ránézni sem akarsz a gyerekére. Én legalábbis nem nem viselném el.

És igen, előfordulhat olyan helyzet, hogy a gyerek hosszabb távon az apjára lesz bízva. Érted? mert ő az apja. Akkor mit teszel? Elköltözöl?

Sajnálom, de szerintem nincs sok esély, hogy ez a kapcsolat működjön. Én ugyan nő vagyok, de páros lábbal rúgnám ki azt az embert, aki nem bírja elviselni a gyerekemet.

Teljesen megértelek kérdező.Én is rühellem a párom gyerekét:D ès mondjuk ki kerek perec,hogy te is!

És ahogy itt egyesek beszélnek róla 😂úristen,fogadjátok örökbe akkor ti a pujákat!