Megkérdezzem a szüleimet, hogy fizetik-e az albérletet?

Akkor lenne pofátlan elvárás, ha éheznének. Egy jól kereső családtól mégis mi ebben a pofátlan??

Bírom ezt, ha huszonévesen otthon élsz, akkor mamahotel, ha albérletben, amit anyád fizet, akkor élősködő.

Az ilyeneket egy hónapra becsuknám az orvosira, nézzük milyen munkát tudnak végezni mellette.

Szó nincs itt arról, hogy bárki irigykedne a kérdezőre meg a még nem létező diplomájára.

Habár a helyzete így is nagyon szerencsés, sokan összetennék a két kezüket, ha a szüleik mindent tudnának fizetni, és csak 40 percet kéne utazniuk az egyetemre. Más hajnali 4-kor kel, hogy 8-ra beérjen...

Egyszerűen nettó hülyeség az egész elképzelése.

Egy 18-20 éves talán otthon, a szülői házban is képes arra, hogy egyedül mosakodjon, egyen, főzzön magának, stb. Hogy valaki ezeket az alapvető dolgokat el tudja végezni, az még messze nem önállósodás.

Az meg pláne nem az, hogy a szüleivel kifizettet egy albérletet, csak mert meg akar spórolni reggelente 40 perc utazást, ami tényleg SEMMI. A legtöbb diák és dolgozó ember utazik ennyit nap mint nap, akár tömegközlekedéssel, akár autóval, akár gyalog. Összvissz másfél órája megy el a napból utazásra, ez még mindig bőven luxus. Elég nagy felfordulás lenne, ha mindenki csak úgy lenne hajlandó iskolába meg dolgozni járni, hogy max. 10 perc sétára lakjon a munkahelyétől... vicc.

...és ahogy már mások is írták, Szegeden 30ezerért nem fog albérletet találni, max. egy putris kis garzont valahol a peremvidéken, ahonnan pont ugyanúgy 40 perc lesz bejárni, vagy több, ergo semmi értelme az egésznek. Az egyetem közelében nem fognak 100 alatt albérletet adni, már ha egyáltalán akadnak még kiadó lakások ilyenkor.

De mint mondtam, az, hogy pusztán kényelemből kifizettet egy lakást a szüleivel, mert ők "megtehetik", plusz továbbra is fizetik neki a kaját, mosószert, villanyt, vizet, internetet, telefont, iskolát, és mindent, ő meg cserébe meg tud csinálni magának egy szalámis szendvicset meg el tudja indítani a mosógépet, az NEM önállósodás. Én is azt hittem gyerekfejjel, hogy ez az, de nem...

Dehát majd a kérdező jól kereső szülei eldöntik, hogy mennyire akarják elkényeztetni a gyereket. Mindenesetre vicc, hogy 40 perc utazáson sír a szája egyeseknek. Majd lesz még rosszabb is. :)

Azért én kevés olyan családot ismerek (konkrétan nullát), ahol pl. kiválogatják a mosatlan ruhákat és félreteszik a gyerek 5 pár zokniját meg a 3 nadrágját, mert ő azokat majd mossa ki külön magának. Vagy ahol a mosogatóban is félreteszik a gyerek tányérját és mindenki csak a sajátját mosogatja el. Vagy ahol a gyereknek van egy külön polca a hűtőben és egy kanállal sem ehet a főtt ételből, mert saját magának külön kell vásárolnia és főznie. Vagy ahol anyuka abszolút nem szól bele a főzési/takarítási/tanulási stb. szokásaiba és nem kap hozzá semmilyen kért vagy éppen kéretlen segítséget, tanácsot, javaslatot. Vagy ahol a szülő nem segít és elküldi, hogy oldja meg magának, ha a gyereknek bármi kérdése van. Vagy ahol anyuka mondjuk nem kérdez rá 50x, hogy biztosan elpakolt-e mindent, biztosan megvan-e mindene, biztosan nem fog-e fázni stb. Lehetne még sorolni. Ezek pici dolgok és egyáltalán nem azt mondom, hogy a kérdező vagy egy bármilyen másik otthon élő egyetemista ne tudna mosogatni vagy akármi, pláne ahol rendesen működik a feladatmegosztás. Viszont teljesen más az, ha te egyedül felelsz a saját kis területedért, te osztod be a saját idődet, te osztod be a feladatokat, mindent úgy csinálsz, ahogyan azt te szeretnéd. Nem azért, mert te vagy a soros/mert illik/mert most ez a feladat/mert anya megkért stb., hanem azért mert magad miatt meg kell tenned. Ha egyedül vagy, akkor is lehet nyilván segítséget kérni (pláne ma, amikor ott a kezedben a telefon, net, minden), de a helyzet mégis megkíván annyi önállóságot, hogy magad utána tudj nézni mindennek, feltaláld magad, megoldd a problémát, megtaláld a választ, eljuss oda, elintézd ezt, elintézd azt és nincsen ott egy árgus szemekkel figyelő és vigyázó szülő.

Úgyhogy szerintem ebben az életszakaszban az önállósodás egyáltalán nem az anyagiakra vonatkozik, már csak azért sem, mert nem minden egyetemista képes megkeresni annyi pénzt, hogy el tudja tartani magát. Ez pedig sokszor nem is azon múlik, hogy ki milyen szakon tanul és az mennyire nehéz vagy milyenek az adott hallgató képességei (bár egyébként szerintem ez sem egy elhanyagolható szempont), hanem akár egy szimpla órarend is el tudja dönteni (mert azt és úgy tudod felvenni, amit meghirdetnek és az egyetemen pont nem érdekel senkit, hogy te mit szeretnél mellette csinálni és milyen elosztású órarend felelne meg). Pláne ha valaki emellett még ingázik is és egyszer ezen a településen van, míg utána a másikon. Azért fejtem ki ennyire, hogy mit gondolok erről, mert nekem is nagyon tudja mondogatni mindenki, hogy miért nem megyek diákmunkára... Viszont, ha elmondom, hogy akkor tessék mutatni nekem egy olyan munkahelyet, ahol megtehetem, hogy hétfőn bemegyek reggel 8-ra, 10-kor elköszönök és visszamegyek 6-kor, aztán kedden bemegyek 2-től 4-ig, szerdán este 6 után szeretnék kezdeni és így tovább, akkor pedig nyilván én vagyok a hülye és lehetetlen elképzeléseim vannak, holott az egyetem márpedig sokaknak ilyen és nincsen kötelező jelleggel szabad csütörtök meg szabad péntek. Ha pedig esetleg a tanulásra is szánnál egy kis időt, akkor már megkapod, hogy nem vagy egyetemre való és úgysem fogod tudni elvégezni. Ha pedig aludni is szeretnél, akkor pláne elküldenek a búsba, mert lusta vagy és alvás helyett elmehetnél éjjelente dolgozni, hogy onnan reggel "frissen" sétálj be az egyetemre.

Úgyhogy szerintem nem, egyáltalán nem tud mindenki elmenni dolgozni és megkeresni az önálló életére elegendő pénzt. Egyáltalán nem is kell mindenkinek külön költöznie a szülői házból sem. Viszont, ha van rá lehetőség, a szülő tud segíteni a gyerekének és valóban a gyerek hasznára is válna az a segítség, akkor nem értem, hogy miért ne lehetne meglépni ezt a lépést és miért kell leszólni a kérdezőt.

Köszönöm utolsó, végre valaki, akinek több esze van.

Mondom, próbáljátok meg a teljes állást normális egyetem mellett. És ne andragógia, meg egyéb marhaságok mellett nézzük már a dolgozó fiatalokat.

Sok kizárólag dolgozó ember sem tud manapság kifizetni egy lakást rezsivel, mert nem keres annyit, vagy nem eszik mellette. Hogy gondolja bárki, hogy ez egy nehéz szak mellett olyan egyszerű?

5 éve csináltam a második diplomámat. Már akkor sem volt könnyű. Most sokkal drágább minden.

Amúgy 4000 a bérlet diákoknak, albit meg 70ért is talál. Gondolom bérlete amúgy is van. És nem is feltétlenül akar egyedül élni. Ha csak szobát bérel azt 30ból megúszhatja.

"

Ti normálisak vagytok? Tisztelet a kivételnek! Sokan még teljes állásos fizuból sem tudnak kifizetni egyedül egy albérletet, mégis hogyan tudná ezt a kérdező megoldani egyetem mellett diákmunkából?"

Akkor ne oldja meg. Birja ki azt a nyomorult 40 perces utazást és majd a saját megkeresett pénzen önállósodjon. Ha órákig kellene utaznia még megértenem, dr baxus 40 perc. Ennyibe Szegeden belül is bele fog telni az utazása, mert 30 ezerért nem fog az egyetem mellett albérletet talalni. Plusz gondolj már bele; otthon egy szemellyel többre mosni, főzni sokkal olcsóbb, mint annak az egy személynek ugyanezt külön megoldani.